A 2026-os ILADS konferencia ismét rávilágított arra, hogy a Lyme-borreliosis diagnosztikája továbbra is számos nyitott kérdést tartalmaz – különösen az immunválasz értelmezése terén.
A londoni eseményen Dr. Esztó Klára és Bózsik András Pál közösen elemeztek és a Főorvosnő mutatta be a klinikai eseteket. Ezek többségénél DualDur direkt vizsgálati módszer alkalmazásával sikerült azonosítani többszörös spontán vetélésen átesett pácienseknél a Borrelia és Bartonella fertőzést. A specifikus kezelés után a 16 esetből 13 egészséges magzat született. Az esettanulmányok jelentős szakmai érdeklődést váltottak ki, és élénk diskurzust indítottak el a résztvevők között.
Klinikai esetek és interpretációs kihívások
A bemutatott esetek kapcsán a közönség részéről számos kérdés érkezett. A Lyme-diagnosztikában az egyik legnagyobb kihívás, hogy pácienst ellátó orvos nem vizsgálja meg a sokszor enyhe, alig észrevehető tünetek összefüggéseit, így nem is kér Lyme kivizsgálást. Amennyiben pedig laboratóriumi vizsgálatot kér, az jellemzően szerológiai teszt, amelyet nem feltétlenül tud megfelelően értelmezni. Jelen esetekben a szülész-nőgyógyász Lyme-specialista orvoshoz utalta a pácienseket, aki számára a laboratóriumi lelet és a klinikai kép tökéletesen egybevágott, és a specifikus, kombinált kezelés gyógyulást eredményezett. Ez utóbbi igazolta is a diagnózis helyes voltát (ún. ex juvantibus diagnózis).
Az előadás fő tanulságai voltak, hogy a meddőség vagy habituális spontán abortusz önmagában is, egyéb enyhe Lyme-tünetek mellett vagy anélkül, jellemző vezető tünet lehet a Lyme-kór és bartonellózis fennállására. Emellett minden esetben ahol volt IgM vizsgálat, ott az valós pozitív volt, amint azt a direkt vizsgálat is megerősítette.
Az IgM perzisztencia kérdése
A szakmai vita egyik központi témája az volt, hogy bizonyos esetekben miért marad fenn tartósan az IgM válasz, miközben az IgG nem jelenik meg.
Ismert jelenség, hogy a Borrelia képes befolyásolni az immunrendszer működését, és gátolhatja az IgM–IgG izotípus-váltást. Ez részben magyarázatot adhat arra, hogy egyes betegeknél miért hiányzik az IgG válasz.
Ugyanakkor továbbra is nyitott kérdés marad:
miért marad fenn az IgM válasz, annak ellenére, hogy normál esetben rövid élettartamú?
Az immunológiai alapelvek szerint az IgM antitestek jellemzően 10–12 nap alatt lebomlanak. A tartós jelenlét mechanizmusa azonban nem tisztázott teljes mértékben.
A Borrelia variabilitásának szerepe
A konferencián felmerült egyik lehetséges magyarázat a Borrelia rendkívüli genetikai és antigén variabilitása. Ezt nemcsak Dr Bózsik Béla Pál évtiezedekkel ezelőtti kutatásai vetítették előre, hanem ma már a legtöbb szakmai cikk is alátámasztja. Az ILADS korábbi elnöke, aki az első PCR tesztet kidolgozó csapat része volt, ezt a beszélgetés során így kommentálta: “a legváltozékonyabb kórokozó, amit valaha láttam”.
A kórokozó:
- folyamatosan változtatja felszíni antigénjeit
- genetikai szinten is adaptálódik
- az egymást követő generációk jelentősen eltérhetnek egymástól
Bózsik András Pál felszólalásában megmagyarázta, hogy ez a dinamika azt eredményezheti, hogy az immunrendszer újra és újra „új fertőzésként” érzékeli a kórokozót, és ismételten IgM választ indít el.
A feltételezett ciklikus működés (3–4 hetes periódusokban) magyarázatot adhat az ismétlődő IgM válaszok kialakulására – amelyek tehát nem az IgM rekació fennmaradását, hanem újabb és újabb reakciók kiváltását jelentik. Általános egyetértés van ugyanakkor a laboratóriumi szakemberek között, hogy a jelenleg használt szerológiai tesztek rendkívül specifikusak, így kicsi a valószínűsége a más kórokozókkal való keresztreakcióra. Ez alátámasztja, hogy a késői stádiumban mérhető IgM válasz is valós pozitív eredményt szül.
Ezt a szerológiai hullámzást az Országos Közegészségügyi Intézetben Dr. Bózsik Béla Pál vezetése alatt elvégzett több mint százezer szerológiai vizsgálat alapján lehetett leszűrni, ahol szinte minden lefolyást modellezni lehetett. A tipikus lefolyás, ami a 4-6 hét alatt kialakuló IgM választ, majd az ezután lassan kialakuló IgG választ jelenti, az esetek nagy részében nem tapasztalható.
A direkt kimutatási módszerek szerepe
A bemutatott esetek kapcsán a direkt diagnosztikai megközelítések is előtérbe kerültek.
A DualDur Lyme teszt egy olyan vizsgálat, amely nem az immunválaszt méri, hanem a kórokozó jelenlétének közvetlen kimutatására törekszik. Ez különösen releváns lehet olyan klinikai helyzetekben, ahol a szerológiai eredmények nem adnak egyértelmű választ.
A módszer európai szinten validált, és célja, hogy kiegészítő, klinikailag értelmezhető információt biztosítson a diagnosztikai döntésekhez.
Nemzetközi érdeklődés és változó környezet
A konferencián tapasztalt érdeklődés nemzetközi szinten is jelentős volt. A DualDur standjához, amely kiállítóként is megjelent, amerikai szakemberek és az ILADS vezetőségének képviselői is ellátogattak.
Az Egyesült Államokban egyre nagyobb hangsúlyt kap a Lyme-kór pontosabb felismerése, amely a szabályozási környezet változásában is megmutatkozik. Ez a trend várhatóan a diagnosztikai megközelítések fejlődésére is hatással lesz.
További szakmai kapcsolódások
A konferencia tapasztalatai több más releváns témához is kapcsolódnak, például a betegek életminőségére gyakorolt hatásokhoz:
https://lymenet.hu/2026/04/17/kirstie-haysman-amikor-a-lyme-kor-teljesen-megvaltoztatja-az-eletet-3/
Bózsik András szakmai profilja:
https://membercompass.ilads.org/contacts/andras-bozsik
Korábbi ILADS beszámoló:
https://dualdur.com/2026/03/27/ilads-dualdur/
Összegzés
A 2026-os ILADS konferencia egyik legfontosabb tanulsága, hogy a Lyme-diagnosztika továbbra sem redukálható egyetlen módszerre vagy válaszra.
A klinikai döntéshozatal során egyre nagyobb szerepet kap:
- az immunválasz dinamikájának értelmezése
- a kórokozó biológiai sajátosságainak figyelembevétele
- és a különböző diagnosztikai megközelítések kombinációja
Az IgM perzisztencia kérdése jól mutatja, hogy még alapvetőnek hitt immunológiai mintázatok esetében is szükség van további kutatásra és klinikai tapasztalatra.
