Dr Richard Horowitz cikke alapján
Dr. Lynne Bemis és munkatársai nemrégiben publikáltak cikket a Microorganisms folyóiratban az anyai Lyme-kórról és a magzati fertőzésről. Ez az elmúlt évtizedekben heves vita tárgya volt. Figyelembe véve a Lyme-kór világszintű terjedését és a terhes nőkre gyakorolt következményeit, azt gondoltuk volna, hogy eddig több kutatás volt a területen. De nem. A nemek közötti egyenlőtlen eloszlás és a fennmaradó, perzisztens fertőzés tagadása is hozzájárulhat ehhez.
Már ideje volt egy ilyen esettanulmánynak. A szerzők modern molekuláris és mikroszkopikus diagnosztikát alkalmaztak, és kimutatták, hogy képesek ép spirochetákat találni az archív méhlepényszövetben, valamint évekkel később a Borrelia szerológiai bizonyítékait kimutatni az anyánál és a gyermeknél. Ennek ellenére sem anya, sem gyermek nem felelt meg a pozitív szerológia kritériumainak a standard kétlépcsős teszten (ELISA + Western blot).
https://www.mdpi.com/2076-2607/14/2/406
Mivel ismert, a szifilisz anyáról gyermekre terjed, és a Lyme spirochetális fertőzés, a kettő közötti kapcsolat nyilvánvalónak tűnhet, de a Lyme-kór körüli 50 éve fennálló diszfunkcionális orvosi politika miatt nem született elegendő kutatás a témáról. Mégis, az anyák egyértelműen érdekeltek, hogy ismerjék a kockázatokat. Az alábbi cikket körülbelül két évvel ezelőtt Sue Faber és munkatársai közölték a PLoS One-ban:
https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0294265
Korábbi kutatásokból tudjuk, hogy az LD és a hozzá kapcsolódó spirocheták anyáról-magzatra történő átvitele lehetséges. Ezt még a közegészségügyi szervek is elismerték, ahogy a fenti cikkben is felsorolták:
“Az LD anyáról magzatra terjedésének potenciális kockázatát nyilvánosan elismeri az Egyesült Államok Járványügyi Központja (CDC), a Health Canada és a National Institutes of Health (NIH, Egyesült Királyság). Egy friss, 31 tanulmányt listázó áttekintés szerint 13 (42%) tanulmányban statisztikailag valószínű terjedés történt, és további 2 (6%) esetben lehetséges terjedés. A mellékhatások, beleértve a halálozásokat, szívanomáliákat és koraszüléseket, alacsonyabbak voltak, amikor az anyákat antimikrobiális kezelésnek vetették alá (74% antimikrobiális kezelés nélkül, 29% szájon át szedhető antibiotikumokkal, és 12% intravénás antibiotikumokkal).
Dr Horowitz azt is megjegyzi, hogy ő már 2003-ban publikálta az első hasonló esetét, hasonló bizonyítékokkal.
A Lyme Borreliosis Alapítvány kollégája is készített magyar nyelven részletes összefoglalót a témáról a szakirodalom alapján.
Nemrég hagyták jóvá közös prezentációnkat Dr Esztó Klárával, amelyben 15 édesanya többszörös, habituális spontán vetéléséről fogunk beszámolni több száz Lyme-orvos előtt. Az esetek mindegyike mögött Borrelia + Bartonella fertőzés került azonosításra, és kettő kivételével mindegyik egészséges gyermek születésével végződött.
Muszáj azt is hozzátennem, hogy a Borrelia közvetlen, immunfluoreszcens mikroszkópiával történő kimutatása hazánkban is lehetséges. A feni kép egyébként az első cikkből van.
Csak két kérdés maradt: kezeljük végre a fertőzött kismamákat és meddőség esetén felmerül-e a fertőzések lehetősége?
Dr Horowitz felsorolja az eddigi terhesség – Lyme kapcsolatot igazoló szakirodalmat is, 42 tételben:
Alexander, J. Cox, S. Lyme disease and Pregnancy. Infectious diseases in Obstetrics and Gynecology 3:256-261 (1995)
Bale, J. F., Jr. and J. R. Murph (1992). “Congenital infections and the nervous system.” Pediatr Clin North Am 39(4): 669-90.
Bemis, L.T.; Golovchenko, M.; Ericson, M.E.; Haque, M.H.; Lloyd, V.; Rudenko, N. Advanced Molecular and Microscopic Diagnostics Suggest Congenital Borrelia Transmission: A Case Report. Microorganisms 2026, 14, 406. https://doi.org/10.3390/microorganisms14020406
Brzostek, T. (2004). “[Human granulocytic ehrlichiosis co-incident with Lyme borreliosis in pregnant woman—a case study].” Przegl Epidemiol 58(2): 289-94.
Carlomagno G; Luksa V; Candussi G; Rizzi GM; Trevisan G Acta Eur Fertil 1988 Sep-Oct;19(5):279-81 Dept. of Obstetrics and Gynecology, University of Trieste School of Medicine. Lyme Borrelia positive serology associated with spontaneous abortion in an endemic Italian area.
Figueroa R. et al. Confirmation of Borrelia burgdorferi Spirochetes by Polymerase Chain Reaction in Placentas of Women with Reactive Serology for Lyme Antibodies. Gynecol Obstet Invest 1996; 41:240-243
Gardner, T. (1995). Lyme disease. Infectious diseases of the fetus and newborn infant.J. S. Remington and J. 0. Klein. Philadelphia, Saunders. Chap. 11: 447-528.
GERBER MA, Zalneraitis Edwin L. Childhood neurologic disorders and Lyme disease during pregnancy. PEDIATRIC NEUROLOGY Vol. 11 No. 1. 41-43
Goldenberg, R. L and C. Thompson (2003). “The infectious origins of stillbirth.” Am J Obstet Gynecol 189(3): 861-73.
Gustafson, J. M., E. C. Burgess, et al. (1993). “Intrauterine transmission of Borrelia burgdorferi in dogs.” Am J Vet Res 54(6): 882-90. (dog study)
Hercogova J, Vanousova D. (2008). Syphilis and borreliosis during pregnancy. Dermatol Ther. 2008 May-Jun;21(3):205-9.
Jones CR, Smith H, Gibb E, Johnson L (2005) Gestational Lyme Disease: Case Studies of 102 Live Births. Lyme Times. Gestational Lyme Studies 34-36
Krysztof PJ, et al. Congenital tick borne Diseases: Is this an alternative route of transmission of tick borne pathogens in Mammals? Vector-Borne and Zoonotic Diseases Vol 15, Number 11, 2015.
Lakos A. Lyme Borreliosis in Hungary in the years 1984 through 1989. Parasit hung., 24;5-51, 1991
Lakos et al. Maternal Lyme borreliosis and pregnancy outcome. International Journal of Infectious Diseases 14 (2010) e494–e498
Lavoie PE;Lattner BP;Duray PH; Barbour AG; Johnson HC. Arthritis Rheum 1987; Culture positive seronegative transplacental Lyme borreliosis infant mortality. Volume 30, Number 4, 3(Suppl):S50.
MacDonald, A. B. (1989). “Gestational Lyme borreliosis. Implications for the fetus.” Rheum Dis Clin North Am 15(4): 657-77.
MacDonald, A. B. (1986). “Human fetal borreliosis, toxemia of pregnancy, and fetal death.”Zentralbl Bakteriol Mikrobiol Hyg [A] 263(1-2): 189-200.
MacDonald, A. B., J. L. Benach, et al. (1987). “Stillbirth following maternal Lyme disease.” NYState J Med 87(11): 615-6.
Maraspin, V., J. Cimperman, et al. (1999). “Erythema migrans in pregnancy.” Wien Klin Wochenschr 111(22 23): 933-40.
Markowitz, L. E., A. C. Steere, et al. (1986). “Lyme disease during pregnancy.” Jama 255(24): 3394-6. Because the etiologic agent of Lyme disease is a spirochete, there has been concern about the effect of maternal Lyme disease on pregnancy outcome.
Mylonas I. Borreliosis During Pregnancy: A Risk for the Unborn Child? Vector Borne Zoonotic Dis. 11:891-8.
Nadal D, Hunziker UA, Bucher HU, et al. (1989) Infants born to mothers with antibodies against Borrelia burgdorferi at delivery. Eur J Pediatr 148(5), 426-7.
Omar A, Grenier LN, Marquez O, Faber S, Darling EK (2024) Perinatal transmission of Lyme disease: A qualitative study investigating the research priorities of patients with Lyme disease in pregnancy. PLoS ONE 19(2): e0294265. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0294265
Onk G, Acun C, Kalayci M, Cagavi F, et al. (2005) Gestational Lyme disease as a rare cause of congenital hydrocephalus. J Turkish German Gynecology Association Artemis, 6(2), 156-157.
Onyett, H . Lyme disease in Canada: Focus on Children. Paediatr Child Health 2014;19(7):379-83
Relic, Milijana, Relic, Goran. Lyme borreliosis and pregnancy. Vojnosanit Pregl 2012; 69(11): 994–998.
Schlesinger, P. A., P. H. Duray, et al. (1985). “Maternal-fetal transmission of the Lyme disease spirochete, Borrelia burgdorferi.” Ann Intern Med 103(1): 67-8.
Schmidt, B. et al. Detection of Borrelia burgdorferi DNA by Polymerase Chain Reaction in the Urine and Breast Milk of Patients with Lyme Borreliosis. DIAGN MICROBIOL INFECT DIS 1995;21:121-128.
Silver H. (1997) Lyme Disease During Pregnancy. Inf Dis Clinics of N. Amer. Vol 11, No 1,
STEERE et al. Lyme Seropositivity and pregnancy outcome in the absence of symptoms of Lyme disease. Scientific Abstracts June 12-17, 1989. 53 Annual Meeting of American College of Rheumatology.
Steere, AC et al. Spirochetes in atrophic skin lesions accompanied by minimal host response in a child with Lyme disease. Journal of the American Academy of Dermatology Vol 25 No 2, Part 2; 395-97
Strobino BA, Abid S, Gewitz M (1999) Maternal Lyme disease and congenital heart disease: A case-control study in an endemic area. Am. J. Obstet. Gyn., 180 :711-716.
Strobino BA, Williams CL, Abid S, Chalson R, Spierling P (1993) Lyme disease and pregnancy outcome: A prospective study of 2,000 prenatal patients. Amer J Ob Gyn, 169:367‑74.
Thriller, Regan N., et al. Emerging and Zoonotic infectious in women. Infect Dis Clin North Am. 2008 December;22(4);755-
Trevisan G, Stinco G, Cinco M. Neonatal skin lesions due to a spirochetal infection; a case of congenital lyme borreliosis? International Journal of Dermatology 36; 677-99
Walsh CA, Mayer EW, Baxi LV. (2007). Lyme disease in pregnancy: case report and review of the literature. Obstet Gynecol Surv. 2007 Jan;62(1):41-50.
Williams CL, Strobino BA, Lee A, Curran A, Benach JL, Inamdar S and Cristofaro (1990) Lyme disease in childhood: Clinical and epidemiologic features of ninety cases. Pediatr. Infect. Dis., 9: 10‑14.
Williams CL and Strobino BA (1990) Lyme disease and pregnancy ‑ A review of the literature. Contemporary Ob/Gyn, 35:48‑64.
Williams CL, Strobino BA, Weinstein A, Spierling P, Medici F (1995) Maternal Lyme disease and congenital malformations: A cordblood serosurvey in endemic and control areas. Pediatric and Perinatal Epid., 9: 320‑330.
Weber, K., H. J. Bratzke, et al. (1988). “Borrelia burgdorferi in a newborn despite oral penicillin for Lyme borreliosis during pregnancy.” Pediatr Infect Dis J 7(4):286-9.
Ziska, Martina) Donta, S, Aberer, E. Ziska, M. (1996). “Clinical Conference: Chronic Lyme Disease.” Journal of Spirochetal and Tick-Borne Diseases Vol.3 No.3/4 Fall Winter 1996..
