A kullancs nyála megváltoztatja a bőrsejtek immunválaszát

  • 2026 február 22.
  • 856 megtekintés

Egészséges bőrsejtek vs. Lyme-kórban szenvedő beteg fertőzött bőrsejtjei.

Új felismerések a Lyme-kór kórokozójának terjedéséről: a Bécsi Orvostudományi Egyetem és a CeMM vezetésével működő kutatócsoport új betekintést nyert abba, miként befolyásolják a kullancsok az emberi immunrendszert a kórokozók bejuttatása érdekében. A tanulmány kimutatta, hogy az Ixodes ricinus – Közép-Európa leggyakoribb kullancsfaja – nyála központi szerepet játszik a bőrsejtek immunválaszának megváltoztatásában, ezáltal elősegítve a Lyme-kórt okozó Borrelia burgdorferi átvitelét. A Nature Communications folyóiratban megjelent eredmények lehetséges alapot nyújtanak új oltási stratégiák kidolgozásához.

A kutatócsoport – amelyet Johanna Strobl posztdoktori kutató, Lisa Kleißl projektkutató és Georg Stary adjunktus PI (mindannyian a MedUni Vienna Bőrgyógyászati Tanszékéről és a CeMM-től) vezetett – az úgynevezett Langerhans-sejtekre összpontosított. Ezek a specializált immunsejtek az epidermiszben helyezkednek el, és normális esetben elsőként ismerik fel a kórokozókat, majd védekező immunválaszt indítanak el. Kullancscsípés után azonban ez nem így történik: érintett betegek bőrmintáin, valamint több kísérletes modellrendszerben a kutatók kimutatták, hogy ezek a sejtek a kullancsnyállal való érintkezést követően gyorsan eltűnnek az epidermiszből, és mélyebb bőrrétegekbe, illetve a nyirokerekbe vándorolnak. Ezt a folyamatot hírvivő anyagok szabályozzák, amelyek receptorai (köztük a CCR7 és a CXCR4) a kullancsnyál hatására nagyobb számban jelennek meg a sejtfelszínen.

A döntő tényező azonban az, hogy közben megváltozik a Langerhans-sejtek működése: a kullancsnyálban található hírvivő anyagok úgynevezett tolerogén állapotba hozzák őket. Ez azt jelenti, hogy a védő, gyulladáskeltő védekezés helyett elnyomó, szabályozó immunválaszt indítanak el. A kutatók megfigyelték, hogy a kullancsnyállal való érintkezés után a Langerhans-sejtek fokozottan termelnek olyan faktorokat, amelyek a szabályozó T-sejteket aktiválják. Ezek a sejtek lassítják az immunválaszokat, így megakadályozzák a kórokozók hatékony leküzdését. Ezzel egyidejűleg elmarad azoknak a T-sejt-típusoknak az aktivációja, amelyek általában a bakteriális fertőzések korai ellenőrzésében játszanak szerepet.

Az immunválasz újraprogramozása

„Akut Lyme-kórban szenvedő betegek vizsgálatai megerősítették ezeket az eredményeket: a jellegzetes bőrelváltozásokban jelentősen kevesebb Langerhans-sejtet találtunk, és ezek is a modellrendszerekben megfigyelthez hasonló tolerogén mintázatot mutattak” – számol be Georg Stary, a tanulmány vezetője. „Eredményeink arra utalnak, hogy maga a kullancsnyál döntő szerepet játszik a helyi immunvédelem átprogramozásában, így a Borrelia baktériumok könnyebben kolonizálhatják a szervezetet” – teszi hozzá az első szerző, Johanna Strobl. „Ez azt is megmagyarázhatja, hogy a Borrelia burgdorferi fertőzés – sok más bakteriális betegségtől eltérően – miért nem hagy maga után tartós immunitást, és miért lehetséges az ismételt fertőződés” – mondja a társszerző Lisa Kleißl.

Az eredmények lehetséges alapot teremtenek új vakcinációs stratégiák kidolgozásához. Egyrészt a kifejezetten a Langerhans-sejteket célzó vakcinák továbbfejleszthetők a sejtek vándorlásának és funkcionális változásainak jobb megértésével. Másrészt a kullancsnyál egyes, az immunrendszert célzó összetevői a jövőben jelentőssé válhatnak mind a fertőzések megelőzésében, mind a terápiás alkalmazásokban.

A tanulmány címe: „Human epidermal Langerhans cells induce tolerance and hamper T cell function upon tick-borne pathogen transmission”,
megjelent a Nature Communications folyóiratban 2025. november 28-án.
DOI: 10.1038/s41467-025-66821-6

Finanszírozás: A munkát Bécs Városának Orvostudományi Tudományos Alapja, a La Roche-Posay Research Awards Europe, az ESCMID kutatási támogatása, a LEO Foundation és az Osztrák Tudományos Alap (FWF) támogatta.

Kép:
A tanulmány szerzői: Georg Stary, Johanna Strobl és Lisa Kleissl.

forrás: https://cemm.at/news/detail/tick-saliva-alters-immune-response-of-skin-cells

 

(C) Lyme Borreliosis Alapítvány