Azt a tényt, hogy miért lesz IgM pozitív egy a Lyme-kór krónikus tüneteitől szenvedő betegnek a szerológiai tesztje, úgy magyarázzák, hogy ez keresztreakció.
Nem, valójában a modern tesztek rekombináns antigénekre épülnek és szinte kizárt a “fals pozitív” eredmény. Ahogy ők nevezik.
Valójában
- A fals pozitív egy statisztikai kategória, és nem a teszt hibás tervezésére utal, csak arra, hogy mindig vannak olyanok a klinikai kutatás negatív karán, akiknél pozitív lesz a teszt. Ez normális dolog. Ezt hívják fals pozitívnak a statisztikusok.
- Az, hogy bizonyos betegeknél megjelenik a pozitív IgM, pedig hónapokkal a csípés után elvileg nem lehetne, az a speciális immunválasz-lefolyásnak köszönhető. A lényeg, hogy ténylegesen van friss immunválasz, mert a kórokozó folyamatosan változik, 3-4 hét múlva az új generációnak nemcsak a genom-kifejeződése, hanem a genomja is változik! Tehát nemcsak a fehérjék, hanem a genom lesz teljesen más.
- Mindezeket arra próbálják meg visszavezetni, hogy a p41 bakteriális flagellin protein más baktériumoknál is megjelenik. Persze, van 41 kD súlyú flagellin fehérje a csillós baktériumokban. De ez nem pontosan ugyanaz, mint a Borreliáé. Egy jó tervező sose fog egy általános fehérjére reaktív tesztet csinálni, hanem rekombinánsan a Borrelia genomból készíti.
- Ennek ellenére a flagellin az egyik legkevésbé hasznos marker. Van módosított szerológiai teszt, amiben már ez benne sincsen.
- De ez nem jelenti azt, hogy a flagellin lehetséges vagy kétséges keresztreakciója miatt egy Western blot eredményét teljesen kidobjuk. Egy ELISA esetén valóban előfordulhat, hogy a p41 akkora reakciót ad, hogy az már pozitívvá teszi a tesztet, de egy Western blotnál ez csak egyetlen pont, amihez még kell legalább egy fehérje, 5-6 pont, hogy pozitív legyen. Ez azt jelenti, hogy bizonyos tudósok a p41 miatt a teljesen specifikus OspC vagy VlsE reakciókat is kidobják. Ez hiba.
Mostanában az összeesküvés-elméletek gyakorlattá váltak. Ezért merem ezt leírni, hogy a Dearborn konferencián hogyan állították át a teszteket olyan módon, hogy az a biztosítóknak kevesebb kezelési költséget jelentsen. A dearborni “tudósok” között ugyan ismert volt a szerológiai problémák létezése és oka is (pl. szeronegatív Lyme borreliosis létezése), de tudatosan úgy határozták meg a tesztek értelmezését, hogy azok 100% specificitás mellett nyugodtan hagyják figyelmen kívül betegek nagy arányát, több tíz százalékpontnyi csoportját. Ez ma is sok teszt működését befolyásolja. Dr. Bózsik Béla Pál, az OKI Lyme szerológiai laboratóriumának vezetője, a Bózsik Western blot teszt kifejlesztésével pont ezt igazolta, hogy lehet a szerológiát tovább optimalizálni. Jelentősen.
Ezért meg ne halljam többet ezt a “fals pozitív” dumát. Legyünk valóban pozitívak, hogy ez a kór felismerhető és gyógyítható.
(C) Lyme Borreliosis Alapítvány
