Mi a Lyme borreliosis (Lyme-kór)?

A Lyme borreliosis –vagy Lyme-kór baktériumok által okozott betegség, amelyet a Borrelia burgdorferi nevű baktériummal fertőzött kullancsok terjesztenek.

Mi a Borrelia burgdorferi?

A Lyme borreliosis kórokozója. Jellegzetes alakja fénymikroszkóppal is jól fölismerhető. Teflon-parazitának is emlegetik, mert felszínét különleges anyag burkolja, ezért ahhoz alig kapcsolódhat a szervezetet védő ellenanyag. Kezelés nélkül évekig évtizedekig megbújhat a szervezetben. Ez rendkívüli alkalmazkodása és kiváló védekezőképessége mellett vegetatív alakjainak, az ún. gemmáknak is köszönhető.

Hogyan alakul ki a Lyme borreliosis (Lyme-kór)?

A Lyme borreliosist a kullancsokból, a kullancs-csípéskor keletkező nyílt bőrsebbe kerülő baktériumok okozzák. A kórokozók a kullancsok középbelében hónapokig, évekig is vegetálhatnak. A kullancs-csípés fájdalmatlan, ezért a vérszívás napokig tarthat és az így fertőződött vér visszajuthat a sebbe, közvetlenül a kiserekbe. Betegség emberről emberre jelen tudásunk szerint nem terjed, beteg állatról emberre kullancsok közvetítésével jut át. Kivételt képez az anyáról-gyermekre történő átvitel, amely a méhlepényen keresztül történhet, és a magzat fertőződését okozhatja.

Csak kullancsok terjeszthetik a Lyme-kórt?

Gyakorlatilag igen. Kivételesen más vérszívók is közreműködhetnek, bár ezek csípése fájdalmas és így rövid ideig tart. A fertőzés valószínűsége pedig a vérszívás hosszával növekszik.

Milyen gyakori a Lyme-kór?

A Lyme borreliosis az egész világon mindenütt, és hazánk egész területén is a leggyakoribb zoonózis: állatról emberre terjedő betegség. Számításaink szerint nálunk néhány százezer, akár egymillió ember is szenvedhet a Lyme borreliosistól.

Európában évente 650-850 ezer új fertőzés történik, hazánkban évente akár húszezer. A Lyme-kór egyre gyakoribb diagnózis, ez köszönhető annak, hogy növekszik a betegség ismertsége, de a kullancsok is egyre nagyobb területet hódítanak meg a klímaváltozásnak köszönhetően.

A Lyme-kór ötször gyakoribb, mint az AIDS, és másfélszer gyakoribb, mint az emlőrák.

Mikor és hol fertőződhetünk meg?

A kullancsszezon általában március közepén kezdődik. Hidegebb években későbbre tehető a kullancsok aktivitásának kezdete, melegebb időjárás esetén akár korábban is “kirajzanak”. Általánosságban a +7°C-os átlaghőmérséklet elérése után mindenképp számíthatunk kullancsokkal való találkozásra.

A kullancsok gyakorisága területenként más és más lehet, általában a nedvesebb és hűvösebb, sűrűbb növényzettel bevont, állatok járta területeket kedvelik, de hazánkban gyakorlatilag bárhol előfordulhatnak. Számos országban készítenek úgynevezett “kullancstérképeket”, ami azonban csalóka is lehet. Magyarországon a nyugati határ mentén és az északi hegységekben gyakoribbak ezek a vérszívók. Budapesten a Budai Hegység a leginkább érintett.

Európa-szerte a kullancsokat megtalálták már szinte minden területen, égövünkön Afrika északi tengerpartjától Norvégia nyugati partjáig nem menekülhetünk e kellemetlen vendégek elől.

Minden kullancs fertőzött a Lyme borreliosist okozó baktériumokkal?

Szerencsére nem. A kullancsok átfertőzöttsége változó, a minimálistól a 20-30%-os arányig számos adatot találunk. Egy friss kutatás Budapesten elhullott állatokon található kullancsok fertőzöttségét vizsgálta, és minden negyedik vérszívóban megtalálta a leggyakoribb Borrelia-törzsek valamelyikét.

Ezért rendkívül fontos, hogy az emberből kiszedett kullancsot bevizsgáltassuk, hogy tudjuk, fertőzött volt-e, és ha igen, melyik törzzsel.

Állatok megbetegedhetnek Lyme-kórban?

Igen. A Lyme borreliosis kórokozója elvileg minden élőlényt megbetegíthet. Elsősorban melegvérű állatokat is. A betegség előfordulása azonban állatokon ritkább, lefolyása enyhébb és a kezelésre gyorsabban gyógyul. Ez részben a természetes életkörülményeiknek, kifejezettebb ellenállásuknak, de főleg az embernél jóval magasabb testhőmérsékletüknek (39–41 °C) köszönhető. A Borrelia burgdorferi ugyanis 30-33 °C-on szaporodik a legjobban, efölött már károsodik, és a szervezet könnyebben pusztítja el.

Hogyan védjük kedvenceinket?

Fokozott gondozással, átvizsgálással és szakszerű kullancs-kivétellel. Kora-tavasztól havonta végzett vegyszeres kullancs- és élősdimentesítéssel. A kullancs – a bolhával ellentétben – napokig a csípés helyén marad, ezért a bolhaöv nem véd ellenük. Tartósan hatásos viszont a kullancs-pusztító / riasztó sampon, olaj, illetve spray, amelyek egy hónapig teljes biztonságot nyújthatnak.

Mindenki megbetegszik-e, akit a kullancs megcsíp?

Nem valószínű. Ezer kullancsból csak egyetlen fertőzött vírussal, de százból legalább tíz (!) baktériummal. Vagyis csak minden ezredik csípés okozhat vírusos, de minden tizedik(!) bakteriális fertőzést.

Azért sem fertőződik meg mindenki, mert jó egészségi állapotban ritkább a megbetegedés, de a testi-lelki-szellemi megterhelés a betegség kialakulásának kockázatát növeli.

Oltást kaptam, védve vagyok!

De nem a Lyme-kór ellen! A kullancsok minden élőlényt megtámadnak. A védőoltás pedig nem ellenük, hanem a bennük élő, szaporodó vírus ellen óv. A fertőzött kullancsok 4 óra után, ritkán azonnal, megfertőzik a szervezetet. A kórokozó a csípés nyílt sebén keresztül a véráramba jut. Oltás csak a vírusok ellen létezik, a vírusos agyvelő-gyulladástól véd. A Lyme borreliosis kórokozóját, a baktériumot, antibiotikummal pusztíthatjuk el. A kullancsok más betegséget is terjesztenek, de azok is gyógyíthatók.

Bár az oltások általában hozzájárulhatnak egy adott kórokozó elleni védettséghez, a Lyme-kór esetében eddig olyan oltásokat sikerült csak kifejleszteni, amelyek súlyos mellékhatásokkal jártak. Ennek egyik oka a kórokozó nagymértékű idomulása az emberi szervezethez.

Van-e védőoltás a Lyme borreliosis ellen?

Jelenleg még nincs, de hatalmas erőkkel dolgoznak rajta. A kórokozó szokatlan változékonysága és egyes fehérjéinek az emberi szövetekkel való hasonlósága miatt az oltóanyaghoz a baktérium olyan részét kell megtalálni, amely a betegség során nem változik, és az emberi szövetektől eltérő szerkezetű. Ez ártalmatlan lesz, és hatékony védettséget ad. A korábbi, egyetlen altörzs ellen kidolgozott vakcinát már nem forgalmazzák.

Mi a Lyme borreliosis megelőzésének módja?

Reggel/Délben egy tabletta Polybé (folyamatosan, vagy 2-3 nappal kirándulás előtt kezdve) kullancs-riasztó szerek és megfelelő, főleg alul zárt ruházat. Telkünk, kertünk évi kétszeri kullancsmentesítése, amelyre a legtöbb permetezőszer alkalmas, illetve az évekig hatásos kullancs-irtó mikroszkopikus gombák permetezése „telepítése” javasolható. Talaj művelés, pázsit ápolás, lombok összegyűjtése segíthet.

Délben/Este kullancs-vizit a testen, a ruházaton, a hátizsákon, de mindenféle(!) erdei zsákmányunkon és a kutyánkon is.

A kullancs csipeszes eltávolítása, a seb ellátása, megfigyelése 4–6 hétig. A Lyme-folt fényképezése valamint határának jelölése 3-4 ponttal, hogy típusos növekedése megfigyelhető lehessen.

Legjobb elkerülni az évszakonként változó a kullancs-veszélyes helyeket.

Melyik a legjobb módszer a kullancs eltávolítására?

Az, amellyel nem nyomjuk meg a kullancs lágy potrohát, nem préselhetünk fertőzött tartalmat a nyílt sebbe, nem károsítjuk a kullancsot, élve szedjük ki azt. Így elkerülhetjük a fertőzött anyag szervezetbe jutását. Az eltávolított kullancsot cellux közé zárva vagy az egyes gyógyszertárakban kapható csomaggal postán küldjük az Istenhegyi Géndiagnosztikai Klinikára vizsgálatra (1125 Budapest, Zalatnai u. 2.) hogy fertőzöttségét megállapítsák.
Csak utólag fertőtlenítsük a sebet! A fertőtlenítők izgatják a kullancsot és a kórokozók sebbe ürítését váltják ki.
Gondoljunk a kullancs kivételére szolgáló eszköz, csipesz tisztaságára, illetve fertőtlenítésére is.

Miért és meddig kell figyelni a kullancs-csípés helyét?

Azért mert, így tudjuk biztosan fölismerni a Lyme borreliosis legkoraibb jelét, a jellegzetes, a szervezet helyi védekezését is jelző bőrgyulladást, a Lyme-foltot. Ajánlott fényképes rögzítés és a határvonal jelölése 3-4 ponttal. A csípés helye körül körkörösen, gyorsan terjedő bőrgyulladásról van szó, melynek egyik legfontosabb jellemzője az akár néhány nap alatt észlelhető növekedés.
Legalább egy hónapig, de jobb hat hétig időről-időre ellenőrizni a csípés test-rajzi helyét, mert a szervezeti reakció ennyit is késhet. Jegyezzük föl az idő-közben esetleg alkalmazott antibiotikumok nevét és adagját, akkor is ha más betegségre, például torokgyulladásra írták fel.

Miről ismerhetjük föl a korai és diagnózissal felérő értékű bőrgyulladást, a Lyme-foltot (kokárdát)?

Kokárdaszerűen gyűrűs: gyulladt, épnek látszó és gyógyuló bőrterületek váltakozhatnak. Leggyakrabban egyetlen, alig lobos külső gyűrű veszi körbe a gyógyuló központi gyulladásos területet, kettőjüket halovány bőrsáv választja el. Lehet egyöntetűen is lobos, duzzadt vöröses is a kullancs-csípés utáni bőrgyulladás
A Lyme-folt napról-napra terjed. – A létrejött fertőzés ellenére a Lyme-folt kialakulása el is maradhat. Hazánkban körülbelül az esetek egyharmadában alakul ki a bőrgyulladás, illetve veszi észre azt a beteg.

Hány évig lappanghat ez a betegség?

A Lyme borreliosis hónapok, de évek, sőt évtizedek(!) múltán is megbetegítheti bármely szervünket. A kórokozó ugyanis a keringéssel bárhova eljuthat, és alkalmas körülmények között, ha ellenállásunk csökken, idült jellegű gyulladást vált ki. Spontán gyógyulása nincs bizonyítva, de gyógyszerrel hatékonyan gyógyítható.

Milyen késői tüneteket okozhat a Lyme borreliosis?

Gyakran okoz idült bőrgyulladást (sorvadásos bőrpusztulást vagy bőrhegesedést), de az idegrendszert (ideggyulladás, elsősorban agyidegeken, agyhártya-, agyvelőgyulladás), az ízületi- és az izomrendszert (főleg a nagyízületeket, de a kisízületeket is) és a szívet (szívburokgyulladás, ritmuszavar) is károsítja. Valójában bármely szervünket károsíthatja, hiszen az egész szervezet betegsége. Ezért a Lyme-folt elmúlása nem jelenti a Lyme borreliosis gyógyulását!

Milyen betegségekkel téveszthető össze a Lyme borreliosis?

Előfordul, hogy a kullancs-csípés észrevétlenül marad, és így a kezelőorvos számára számos más betegség valószínűbbnek tűnik. A Lyme-kór hasonló tüneteket okozhat, és összetéveszthető a következő betegségekkel:

szklerózis multiplex, fibromyalgia, számos pszichiátriai betegség pl. depresszió, akut memóriarendellenesség, reumatoid artritisz, atrio-ventrikuláris block, stb.

Milyen segítséget nyújthat a laboratóriumi vizsgálat?

Többféle vizsgálat létezik, más-más reagensre és módszerre alapozva. Kimutathatja magát a kórokozó baktériumot, a fertőzés fennállását jelentő szervezeti ellenanyagokat, tájékoztat a kórokozó antibiotikum-érzékenységéről, az immunkomplexek (baktériummal kapcsolódott ellenanyagok) kimutatásával bizonyítja a betegség aktivitását, a kezelés szükségességét.

Negatív laboratóriumi leletek ellenére is fennálhat-e Lyme borreliosis?

Igen. – Tartósan fennálló panaszok, tünetek esetén ismételt és kiterjesztett vizsgálatokkal kell megkísérelni a betegség jelenlétének igazolását, illetve ismételten kell tudakozódni a megbetegedés körülményeiről, az észlelt tünetekről, az esetleg más betegség miatt alkalmazott antibiotikumokról és az esetleg más betegség miatt alkalmazott antibiotikumok okozta változásokról.

Gyógyítható a Lyme borreliosis?

Igen! Tökéletesen! A kórokozó Borrelia burgdorferi számos gyógyszerre érzékeny, sokféle, Magyarországon is forgalmazott antibiotikummal kezelhető. A baktérium egyes típusait (altörzseit) meghatározzuk és azok eltérő antibiotikum-érzékenységét figyelembe vesszük a kezelési terv kialakításánál. A teljes gyógyulás függ a betegség minél koraibb felismerésétől, a hatékony, elegendő mennyiségű és a megfelelő ideig tartó , kombinált antibiotikus kezelés alkalmazásától, az időben történt esetleges ismétléstől.
Jelen ismereteink szerint nincs olyan természetes alapú vagy gyógynövény-kúra, amely önmagában is hatékonyan gyógyítaná a Lyme-kórt.

Miért kell nagy mennyiségű / többféle gyógyszert szedni?

A Lyme borreliosis kórokozója hihetetlen alkalmazkodóképességű, még az antibiotikumokhoz is képes hozzászokni, “rezisztenssé válni”, különösen kis dózissal végzett kezeléskor. A kórokozó károsításához először a szerkezeti és anyagcsere változásait irányító rendszerét kell megbénítani. Ekkor a második antibiotikum “játszva” elbánik az ártalmatlanná tett kórokozóval.

Mivel támogassuk a gyógyszeres kezelés hatását?

Pótoljuk a vitaminokat és a nyomelemeket, fogyasszunk sok folyadékot, hogy a baktérium törmelékei-mérgei kiürülhessenek.
A gyógyszerszedés alatt ne járjunk közösségbe, nehogy felülfertőzést kapjunk.
Fokozottan ügyeljünk a személyi higiénénkre! Rendezzük gondjainkat: fontos annak tudatosítása, hogy a Lyme borreliosis felismerésével a gyógyulás lehetőségét kaptuk sokszor előttünk is rejtett “bajainktól”. Pihenjünk! Bizakodjunk!

A kezelés hatását növelheti, ha emeljük a test hőmérsékletét, pl. forró fürdő, infraszauna segítségével.

Mire ügyeljünk a gyógykezelés után?

A kezelés után hagyjunk másfél-két hetet a szervezetnek, hogy regenerálódhasson.
A teljes gyógyhatás kifejlődéséhez 3–6 hónap kell. A hosszú gyógykezelés és a bőséges vitamin-, nyomelem-adagolás kedvező lehetőséget ad a szervezet teljes áthangolásához. A bioaktív bélflóra kialakításához: bőségesen fogyasszuk az élőbaktériumos (probiotikus) natur joghurtot, igazolt minőségű probiotikum-kapszulát! Lényeges, hogy csak natív készítményeket válasszunk, mert az antibiotikumokra ellenállóvá tett probiotikumok széleskörű antibiotikum rezisztenciát vihetnek a szervezetbe.

Párkapcsolatot, gyermeket vállalhatok-e?

Igen. A betegség családon belüli esetleges halmozódásának oka ugyanis az, hogy azonos területen élnek. A betegség emberről emberre nem terjed. Egyetlen kivétel, hogy az anya méhében hordott magzat megfertőződhet. Ezért terhesség alatt különösen fontos a mielőbbi kezelés. A megelőzés céljából végzett kezelésről a kezelőorvos dönt.
A Lyme borreliosis és annak szövődményei, vagy a társ-betegségek a terhesség megszakítására semmi okot sem adnak!
Gyermekvállalás előtt viszont javallható a szűrővizsgálat.