Az EU Lyme-állásfoglalása

Az Európai Parlament 2018-ban elfogadott Állásfoglalásában aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a Lyme-kór vagy más néven Lyme borreliosis aggasztó méreteket öltve terjed az európai lakosság körében (az alkalmazott számlálási módszerek szerint mintegy 1 millió polgár szenved a betegségben). Az Állásfoglalás emlékeztet arra, hogy az összes tagállam – ugyan eltérő mértékben – küzd a Lyme borreliosis fokozott előfordulásával, amely európai egészségügyi problémává nőtte ki magát.

Éppen ezért üdvözölte a Lyme borreliosis korai felismerésére és jövőbeli kezelésére az Unió által idáig (mintegy 16 millió EUR értékben az ANTIDotE, az ID-LYME és a LYMEDIADEX projektekre) fordított finanszírozást, és a Lyme-kór diagnosztizálására és kezelésére szolgáló módszerek további finanszírozására szólított fel: ösztönzi e célból a kutatási erőfeszítések előmozdítását mind az erre szánt megnövelt források, mind a járványügyi – beleértve a patogén és nem patogén fajok eloszlására és előfordulására vonatkozó – adatok cseréje tekintetében, illetve további nemzetközi együttműködésre szólít fel a Lyme-kór kutatása terén.

Az Állásfoglalásban a Parlament arra ösztönzi a Bizottságot, hogy a lehető legtöbb információt gyűjtse össze a tagállamokban a Lyme-kórral kapcsolatban alkalmazott szűrési módszerekről vagy kezelésekről és  kötelező adatszolgáltatást szorgalmaz a Lyme-kór által érintett valamennyi tagállamban.

Egyúttal felszólítja a Bizottságot, hogy a Lyme-kór nyomon követése, diagnosztizálása és kezelése tekintetében segítse elő a tagállamok közötti együttműködést és a bevált gyakorlatok cseréjét és üdvözli, hogy egyes tagállamok egy egyedi módszertan alapján belefoglalták a Lyme-kórt nemzeti felügyeleti rendszerükbe.

Ugyanakkor felszólítja arra is a Bizottságot, hogy a diagnosztikai vizsgálatok és kezelések szabványosításának megkönnyítése érdekében vezessen be egységes felügyeleti programokat, és működjön együtt a tagállamokkal; felhívja a Bizottságot, hogy a borreoliosist ismerje el a mezőgazdasági és erdészeti dolgozókat, valamint a helyszíni munkát végző tudósokat (például a biológusokat, geológusokat, földmérőket, régészeket) érintő foglalkozási megbetegedésként.

Az EP egyéni kullancsmegelőzési és -ellenőrzési intézkedéseket szorgalmaz a tagállamokban a Borrelia baktérium terjedésének megállítására, mégpedig azzal, hogy a Lyme borreliosis klinikai és laboratóriumi diagnosztizálásával kapcsolatos, kutatási eredményeken alapuló iránymutatás kidolgozására, a korai és a kései stádiumban lévő Lyme-kór esetében külön BNO-kód megállapítására, valamint a kései stádiumban lévő Lyme-kór különböző tüneteire is külön BNO-kód megállapítására szólít fel.

Az Európai Parlament kéri, hogy a Bizottság a háziorvosok képzése tekintetében az EU-n belüli legjobb gyakorlatok alapján tegyen közzé iránymutatásokat a Lyme-kór diagnosztizálásának és szűrésének megkönnyítésére és  kéri a tagállamokat is, hogy bővítsék ki a klinikai tüneteken alapuló diagnózis alkalmazását, hogy az orvosok diagnosztizálni tudják a Lyme- kórt akkor is, ha negatívak a szerológiai vizsgálatok, annak érdekében, hogy segítsék a betegeket a „terápiás patthelyzet” feloldásában.

Az EP ugyanakkor szorgalmazza olyan innovatív projektek tervezését és létrehozását, amelyek hozzájárulhatnak az adatgyűjtés javításához és az oktatási és figyelemfelkeltő tevékenységek nagyobb hatékonyságához.

Üdvözli a Bizottságnak a járványügyi felügyeleti rendszer hatálya alá vonandó fertőző betegségekről és kapcsolódó különös egészségi problémákról, valamint a vonatkozó esetdefiníciókról szóló végrehajtási határozatát, amely a fertőző betegségek jegyzékén belül tartalmazza a Lyme neuroborreliosist. A Lyme-kór európai járványügyi felügyeleti hálózatba való felvétele ugyanis lehetővé teszi a betegek számára, hogy egy szilárd és strukturált egészségügyi rendszer következő előnyeit élvezzék, amely lehetővé teszi az illetékes nemzeti hatóságok közötti állandó kommunikációt, a Lyme borreliosis eseteinek Unión belüli gyors és megbízható azonosítását, az összegyűjtött felügyeleti adatok elemzése és értelmezése terén való kölcsönös segítségnyújtást, valamint az embereken való terjedése megállításához szükséges eszközök alkalmazását;

Az Európai Parlament Állásfoglalásában felkéri a tagállamokat, hogy a betegséggel kapcsolatban dolgozzanak ki tájékoztató és figyelemfelkeltő kampányt, hogy felhívják a lakosság és valamennyi érintett figyelmét a Lyme-kór létezésére, mindenekelőtt a kór terjedése által leginkább érintett régiókban, amelyek ebben számíthatnak a Bizottság logisztikai támogatására.

Az Állásfoglalással az EP

–  felhívja a Bizottságot, hogy a Lyme-kór leküzdésére dolgozzon ki e csendes járvány súlyosságával arányban álló európai tervet; ösztönzi a Lyme-kór európai hálózatának létrehozását az érdekelt felek bevonásával;

–   felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tegyenek közzé közös megelőzési iránymutatásokat azokra vonatkozóan, akiknél nagy a kockázata a Lyme-kór kialakulásának – például a szabadtéren dolgozó munkavállalóknál –, valamint szabványosított diagnosztikai és kezelési iránymutatásokat;

–  felhívja a Bizottságot, hogy az agrárerdészeti ágazatban dolgozók és a helyszíni adatokat gyűjtő tudósok számára vezessen be megelőző vizsgálatokat, valamint a Lyme borreoliosis fertőzés gyors kezelésére és lefolyásának megfigyelésére szolgáló módszert.

Az Állásfoglalás indoklási részében kifejtik, hogy annak kidolgozásakor figyelembe vették az alábbiakat:

– a Lyme borreliosis a leggyakoribb, mintegy 650000–850000 esetet számláló zoonótikus betegség Európában, nagyobb előfordulási gyakorisággal Közép-Európában; mivel a fertőzés a tavaszi-nyári szezonban (áprilistól októberig) fordul elő, és a borreoliosist az említett országokban foglalkozási megbetegedésként tartják számon a mezőgazdasági termelők, erdészeti dolgozók és helyszíni kutatók esetében;

– a fertőzött kullancs és a betegség földrajzilag nagyobb magasságban és magasabb szélességi fokokon, valamint a városokban is terjeszkedni látszik; mivel ez feltehetően többek között a földhasználat változásainak – ezen belül a rossz minőségű földterületek erdősítésének vagy az invazív növények terjedésének –, az éghajlatváltozásnak, a globális felmelegedésnek, a túlzottan magas páratartalomnak és az emberi viselkedéssel kapcsolatos egyéb tevékenységeknek tulajdonítható;

– az európai szinten nincs konszenzus a Lyme-kór kezelésével, diagnosztizálásával és szűrésével kapcsolatban, ezért eltérőek a nemzeti gyakorlatok;

– a fertőzött kullancs csípése és a Lyme-kór tünetei észrevétlenek is maradhatnak, vagy a fertőzött személy bizonyos esetekben tünetmentes is lehet, ami néha a krónikus betegségekhez hasonló súlyos komplikációkhoz és maradandó károsodáshoz vezethet, különösen akkor, ha a beteget nem azonnal diagnosztizálják;

–  mivel a Lyme-kór megbízhatóbb korai diagnosztizálása jelentősen csökkenti az előrehaladott stádiumban lévő esetek számát, így javítja a betegek életminőségét; mivel ez csökkenti a betegség pénzügyi terhét is, így a DualDur uniós kutatási projekt vezetői szerint az egészségügyi kiadások terén az első 5 évben mintegy 330 millió EUR megtakarítás érhető el;

– sok beteget nem diagnosztizálnak azonnal, és nem elérhetőek a számukra megfelelő kezelések; mivel úgy érzik, hogy a hatóságok magukra hagyják őket és nem vesznek róluk tudomást, és néhányuk továbbra is tartós tüneteket mutatnak, ami krónikus betegség kialakulásához vezethet;

– a Lyme-kór ellen jelenleg nincs oltás;

– a betegségre vonatkozó statisztikák hiánya és az alkalmazott esetdefiníciók, laboratóriumi módszerek és felügyeleti rendszerek sokfélesége miatt nem ismeretes, hogy a Lyme borreliosis mekkora terhet jelent az EU-ban;

– a korai és a kései stádiumban lévő Lyme-kór esetében nincs külön BNO-kód; mivel nincs külön BNO-kód a kései stádiumban lévő Lyme-kór különböző tüneteire;

– az ILADS (International Lyme and Associated Diseases Society) és az IDSA (Infectious Diseases Society of America) kezelési gyakorlatra vonatkozó iránymutatásai eltérnek egymástól, és a betegség kétféle megközelítése közötti különbségek is kihatnak a kezelés Unióban folytatott gyakorlataira;

– még nem teljesen ismeretes az a mechanizmus, amely a Lyme-kórt krónikus megbetegedéssé alakítja át;

– ezzel az egészségügyi problémával szembesülve, a betegszervezetek és a visszaélést bejelentő személyek mellett az egészségügyi szakemberek is közel egy évtizede meghúzták a vészharangot;

– a Lyme-kórt – annak ellenére, hogy az orvostudomány által ismert betegség – még mindig sokszor nem ismerik fel, különösen azért, mert nehéz a tüneteket észlelni, és mert hiányoznak a megfelelő diagnosztikai vizsgálatok;

– a Lyme-kór esetében alkalmazott szűrővizsgálatok nem mindig adnak pontos eredményeket, ilyen például az Elisa teszt, amely egyszerre csak egy fertőzést észlel;

– az európai polgárok közül sokan a foglalkozásukból adódóan (mezőgazdasági termelők, erdészeti dolgozók, helyszíni kutatást végző kutatók és tanulók, például biológusok, geológusok, földmérők, régészek) folyamatosan ki vannak téve a Lyme borreliosisnak;

– az orvosi szakma a Lyme-kór esetében gyakran olyan elavult ajánlásokat követ, amelyek nem veszik kellőképpen figyelembe a kutatási eredményeket.