A szerológiai tesztekben ma is nagy az orvosi bizalom. Elnézést, de ezt most leromboljuk.
Pontosítunk: a helyére tesszük, hogy mit mér a teszt, és hogy hogyan „hamisítják” (bocsánat: tervezik) a klinikai kutatásokat, amikre hivatkozással azután le lehet hozni a 80-100%-os szenzitivitást.
Mit mérünk?
A szerológiai tesztek nagyon nagy pontossággal mérik az adott szűk, limitált génszekvenciából rekombináns technológiával előállított fehérjékre kialakult immunreakciót. A Borrelia képes magas szintű genetikai módosulásra, főként az emberi szervezet által kifejtett immunreakciót elkerülendő, így a mérni kívánt fehérje már nem mindig lesz ott. Emellett, a teljes immunreakció gátlásával képes ez a baktérium csökkenteni, modulálni vagy megszüntetni az immunválaszt. Ha ezek a tények stimmelnek, akkor miért vannak mégis elégedett publikációk, miért ezek a tesztek lesznek mindig benne az irányelvekben?
Hogyan befolyásolják „ipari szinten” a klinikai kutatások eredményét?
A cikk írója elemezte az összes nyilvános Lyme diagnosztikai klinikai kutatási tervet, és, ahol nem volt nyilvános a terv, a leggyakoribb tesztekről szóló kutatások publikációit.
Ismert, hogy a Borrelia képes a szerológiai válasz befolyásolására.
Ennek ellenére, a klinikai kutatásokban, szerológiai teszteknél a beválasztási kritérium a szerológiai reakció megléte vagy meg nem léte. Gyakran ezek a kutatások csak „biobankból” rendelnek mintákat, ahol az adott szérumot korrektül dokumentálva, fagyasztva tárolják. A pozitív karon a beválasztási kritérium a szerológiai reakció megléte, a negatív karon a nem mérhető reakció a kritérium.
Ha a népesség magasságát úgy szeretném megbecsülni, hogy először lehajolás nélkül be kell jönnie az ajtón, akkor könnyű belátni, hogy alacsonyabb lesz az átlagos magasság, mert a 2 méter fölöttiek nem férnek be. De itt nem egy ilyen pici hibáról van szó, gyakorlatilag egy vályogház ajtaján kell bejönni, így a 170 centisek sem juthatnak be. Valóban 150 centi lenne az emberek átlagmagassága? Kizárt.
A példa értelmezése: a pozitív karra beválasztottak mind mutatnak immunreakciót, és ezért az új „index” teszt is mérni fogja. Bravó, 99% szenzitivitás! A negatív karon pedig nincs mit mérni, hurrá, 100% specificitás! Nem, ez nem biztos, hogy szándékos, lehet, hogy aki tervezi a kutatást, nem ismeri a Lyme-tesztek lehetőségeit.
De vannak kutatás-tervezési új irányok, például, amit már Magyarországon több alkalommal is használtak diagnosztikus tesztek kifejlesztésénél: a pozitív eset az, akire az orvos azt mondja, hogy Lyme-kórban szenved. Ezt az Országos Közegészségügyi Intézetben a 80-as 90-es években sikerült alkalmazni és áttörést elérni. És most már az Európai Parlament Egészségügyi Bizottsága is ezt szorgalmazza.
Tanulság: hallgassunk a tünetek alapján meghozott orvosi véleményre, még akkor is, ha ez ellentmond a labornak. A szerológia teszt nem a diagnózist adja meg, hanem az immunválaszt méri.
