A Bassett New York-i Mezőgazdasági Orvostudományi és Egészségügyi Központjának (NYCAMH) kutatói régóta dolgoznak azon, hogy megértsék a kullancsok hatását az emberekre, állatokra és a környezetre az államban és az országban. A lenti interjúban NYCAMH kutatóját, Amanda Roome PhD-t kérdezték, hogy többet megtudjanak azokról az ökológiai tényezőkről, amelyek miatt ez a kullancsszezon különösen aggasztó.
Tudjuk, hogy nem minden kullancscsípés vezet anaplasmosishoz, Lyme-kórhoz vagy más kullancsok által terjesztett betegséghez. Mi befolyásolja, hogy egy kullancs veszélyt jelent-e számunkra?
A kullancsok általában nem születnek semmilyen emberi kórokozóval. A Lyme-kórt, az anaplasmosist vagy más kullancsok által terjesztett betegségeket okozó baktériumok általában nem transovariálisan (vagyis a szülő kullancsról az utódaira) terjednek.
Ehelyett olyan fertőzési rezervoárokat látunk, ahol más állatpopulációk hordozzák a baktériumokat vagy vírusokat. A kutatók megvizsgálják a potenciális rezervoár kompetenciáját, hogy meghatározzák annak valószínűségét, hogy a baktériumok átkerülnek-e a kullancsba, ha az az állatból táplálkozik.
A legkompetensebb rezervoár a fehérlábú egér, körülbelül 90 százalékos arányban. Általában minél nagyobb az állat, annál kevésbé képes a kórokozók kullancsokra történő átvitelére. Az egyik oka annak, hogy egyre több fertőzési problémát látunk, az, hogy mi, emberek, mikroökológiákat hozunk létre. Farmokat és otthonokat építünk, és az egerek bejuthatnak ezekbe. Olyan területeket hozunk létre, ahol elűzzük ezeknek a kis rágcsálóknak a ragadozóit. A kullancsoknak kevesebb választási lehetőségük van arra, hogy mivel táplálkozzanak. Akaratlanul, és sok szempontból elkerülhetetlenül hozzájárulunk a rágcsálópopuláció robbanásszerű növekedéséhez, amely a kullancsok által terjesztett betegségek legalkalmasabb rezervoárja.
Van még más ökológiai tényező, amely Ön szerint hozzájárul a kullancsok számának éves növekedéséhez?
Érdekes módon a kutatók rájöttek, hogy a makknak is hatása van a kullancsok számára. Ne feledjük, hogy az egerek a legnagyobb ellenségeink (ők a legvalószínűbb hordozói az emberi kórokozóknak, amelyeket a kullancsokra terjesztenek). A tölgyfák két-öt évente hoznak bőséges termést, amikor sok makkot termelnek. Itt, New Yorkban, az utolsó bőséges termés 2023-ban volt. Ekkor az egérpopuláció megnőtt, mivel rengeteg makkot tudtak fogyasztani.
A kullancsok általában két-három évig élnek, így a 2023-as egérpopuláció-robbanásból táplálkozó kullancsok (amelyek közül sok valószínűleg betegséget hordozott) 2024 nyarára lárvákká fejlődtek, és 2025 nyarán már nimfákká váltak.
A nimfák felelősek az összes emberi Lyme-kór eset 90 százalékáért. A makktermés szezonját figyelembe véve nem túl meglepő, hogy idén növekedést tapasztalunk a kullancsok által terjesztett betegségek eseteiben.
Általánosságban elmondható, hogy a betegségek száma emelkedő tendenciát mutat, és úgy gondolom, hogy ez továbbra is így lesz, de a makktermés szezonjától és az azzal járó makkterméstől függően némi ingadozást is tapasztalunk.
Miért aggasztóbbak a nimfák, mint más kullancsok?
Ez leginkább a kullancs méretéből és az évszakok változásából adódik. A kullancsok lárvái, a babakullancsok csak körülbelül egy gombostűfej méretűek. Általában még nem hordoznak betegségeket, mivel még nem táplálkoztak semmivel. A felnőtt kullancsok körülbelül szezámmag méretűek, ezért sokkal könnyebb észrevenni őket és eltávolítani magunkról, mielőtt elég sokáig tapadnának ahhoz, hogy betegségeket terjesszenek. A felnőtt kullancsok általában ősszel és tavasszal vannak jelen, amikor hosszú nadrágot és hosszú ujjú ruhát viselünk.
A nimfák legaktívabbak nyáron, amikor a legtöbb bőrünk fedetlen, és sok időt töltünk a szabadban. Lárva stádiumban olyan állatokon táplálkoznak, mint az egerek, ezért hordozhatnak emberi kórokozókat. Ebben a stádiumban körülbelül mákszem méretűek, ezért sokkal nehezebb észrevenni őket, mint a nagyobb felnőtt kullancsokat.
Mi a helyzet a szarvaspopulációval? Hogyan járulnak hozzá a szarvasok a kullancsok populációjához?
A szarvasok egyedülálló szerepet játszanak. A kullancsok számára a szarvasok jelentik a fő szaporodási helyet. A felnőtt kullancsok gyakran a szarvasokon fogyasztják el „utolsó étkezésüket”, majd párosodnak. A hím kullancsok elpusztulnak, de a nőstények „áttelelnek”, majd tavasszal előbújnak, hogy petéiket lerakják, majd elpusztulnak. Érdekes módon a szarvasok valójában profilaktikus immunválaszt adnak a Lyme-kórt okozó baktériumokra, így amikor a kullancs szarvasvérrel táplálkozik, megszabadul a baktériumoktól.
Vizsgálatokat végeztek a szarvasok tömeges irtásáról, amelynek során egy adott területen szelektíven csökkentették a szarvasok számát. Hosszú idő, körülbelül 10 év elteltével a Lyme-kór előfordulása az emberek körében jelentősen csökkent. Tehát a szarvaspopuláció közvetett hatással lehet erre a kérdésre.
Mindezek fényében van-e bármi, amit egy egyén tehet, hogy megvédje magát és családtagjait a kullancsok által terjesztett betegségektől?
Bármelyik nap, amikor a hőmérséklet meghaladja a 4 fokot, függetlenül az évszaktól (gondoljunk csak a tél közepi olvadásra!), érdemes ellenőrizni magunkat és háziállatainkat, hogy nincsenek-e rajtuk kullancsok. A ruháinkon lévő kullancsok túlélik a mosógépet, de a szárító hője általában elpusztítja őket. A rovarirtók és rovarriasztók csodákat tehetnek, csak ügyeljünk arra, hogy elolvassuk a címkéket és megfelelően használjuk őket. Személy szerint én a permetrin kezelésre esküszöm. Emellett a kert átalakítása is segíthet. A kullancsoknak nedvességre van szükségük a túléléshez. Ezért van olyan sok belőlük az északkeleti régióban. A gondosan ápolt, nyílt pázsit kevésbé vonzza a kullancsokat, mint a lombkoronával borított erdős területek. A legfontosabb, amit meg kell jegyezni, hogy a kullancsok által terjesztett betegségek ellen a legjobb védelem az, ha nem hagyjuk, hogy megcsípjenek, és ha mégis kullancsot találunk magunkon, azt minél gyorsabban eltávolítjuk.
forrás: https://www.bassett.org/news/acorns-and-mice-why-ticks-are-enduring-problem-our-communities
(C) Lyme Borreliosis Alapítvány
