A Borrelia burgdorferi perinatális átvitele: a Lyme borreliosis terhesség alatti tudományos és klinikai megértésének előmozdítása
Szerzők: Sue Faber, Charlotte Mao, Elizabeth Darling, Holly Ahern, Catherine Brissette, Tessa D. Gardner, Janis J. Weis, Sven Bergström, Edward B. Breitschwerdt, Carolyn B. Coyne, Brian A. Fallon, Holiday Goodreau, John S. Lambert, Vett Lloyd, Alessandra Luchini, Sarah B. Mulkey, Kate Nagel, Bennett Nemser, Natalie Rudenko, Jinyu Shan, Michal Caspi Tal, Monica E. Embers
Röviden
- A Borrelia burgdorferi sensu lato (Bb) képes átjutni az emberi méhlepényen: ezt az első, 1985-ös gyanús eset óta dokumentálják, a perinatális átvitel gyakorisága és a veleszületett fertőzés klinikai spektruma azonban még mindig tisztázatlan.
- A humán epidemiológiai és klinikai vizsgálatok többsége egy 13 éves időszakban (1986–1999) jelent meg; 2000 után a kutatás gyakorlatilag leállt.
- Az átvitel anyai tünetek hiányában vagy negatív anyai szerológia mellett is bekövetkezhet, ezért a terhesség alatti fertőzés könnyen rejtve maradhat.
- A szerzők állatkísérleteket, hosszú távú prospektív anya–gyermek kohorszokat, jobb diagnosztikát és külön klinikai irányelveket sürgetnek.
Háttér – fontosabb megállapítások
- Az amerikai CDC, a NIH és a kanadai népegészségügyi hivatal (PHAC) a Bb-t az in utero fertőzésre képes kórokozók közé sorolja, de általában ritkának tekinti, és meghatározott veleszületett szindrómát nem írtak le.
- A Bb patofiziológiai hasonlóságot mutat a Treponema pallidummal és a visszatérő lázat okozó Borrelia fajokkal: hematogén szóródás, placentán való átjutás, valamint a magzati szövetekben kevés vagy semmilyen gyulladással nem kísért spirochéták (feltételezhetően a magzati immunrendszer éretlensége miatt).
- A visszatérő láz modellje tanulságos: duttoniival fertőzött vemhes egerekben az anyai betegség enyhébb volt, mégis a magzatok 73%-a fertőződött, növekedési elmaradással és placentakárosodással. A szintén a feketelábú kullancs által terjesztett, egyre gyakoribb B. miyamotoi valószínű anyai–magzati kockázati tényező.
- Lehetséges közvetett mechanizmusok: az IL-1β (amely Lyme borreliosisban emelkedett) főemlősökben koraszülést vált ki; a Lyme borreliosisban leírt antifoszfolipid antitestek a halvaszületés mintegy háromszoros valószínűségével járnak együtt.
Módszer
Nemzetközi, multidiszciplináris szakértői csoport tekintette át a vertikális (perinatális) átvitelről – terhesség, szülés vagy a szülés utáni időszak alatt – elérhető irodalmat. A szűkös bizonyítékok miatt a lektorált közlemények mellett konferencia-absztraktokat és könyvfejezeteket is bevontak, valamint összegyűjtöttek 62 publikált, igazolt vagy lehetséges perinatális átviteli esetet.
Fő eredmények
Állatkísérletek. Vertikális átvitelt és szaporodási zavarokat egerekben, patkányokban, kutyákban, szarvasmarhákban, lovakban és prériifarkasokban is leírtak, bár egyes vizsgálatok nem találtak ilyet (az eredmény függ a törzstől, a dózistól, a fertőzés idejétől és a placenta típusától). A vemhesség 4–5. napján fertőzött egerekben a petezsákok 12–14%-a elveszett, szemben a kontrollok 0%-ával; egy másik egérkísérletben a fertőzött anyaállatok 10,2%-a adta át a Bb-t az alom egy részének. 10 megfertőzött beagle-ből 8-nál legalább egy kölyök Bb-pozitív volt. Egy természetesen fertőzött tejelő szarvasmarha-állományban a halvaszületési arány 20% volt. Egerekben a tejjel történő átvitelt is kimutatták.
Várandós nők.
- Az amerikai surveillance-adatokban (1992–2019) a fogamzóképes korú nők bejelentett eseteinek csak 0,6%-a volt terhesként rögzítve – a terhességi státusz azonban a rekordok 70%-ából hiányzott.
- Régebbi szerológiai felmérésekben az anyai/köldökzsinórvér szeroprevalencia endemiás területeken 0,4–12% volt; egy olasz endemiás területen spontán vetélésen átesett nőkben kétszer olyan magas volt, mint normál, terminusra szülőkben (12,2% vs. 6,1%).
- Endemiás területen élő, tünetmentes várandósoknál a placenták 5%-ában mutattak ki Bb-t (PCR-rel megerősítve).
- A szerzők által összegyűjtött 62 esetben az anyák 30%-ának nem volt ismert Lyme borreliosisa. Igazolt veleszületett esetekben negatív anyai szerológiát is leírtak.
- Leírt terhességi szövődmények: preeclampsia, hüvelyi vérzés, lepényleválás, vetélés és halvaszülés.
- Egy szisztematikus áttekintés szerint kedvezőtlen kimenetel a kezelt esetek 11%-ában, a kezeletlenek 50%-ában fordult elő (közvetett összefüggés). Ugyanakkor egy vagy több antibiotikum-kúra után is találtak Bb-t placentában vagy magzati szövetben, így a terhesség alatti optimális szer, beviteli mód és kezelési időtartam nem tisztázott.
- Kezeletlen erythema migransos két anya anyatejében Bb-DNS-t mutattak ki (tenyészteni nem sikerült); anyatejes átvitelt emberben még nem igazoltak.

- ábra · Adatok: Faber és mtsai. 2026, 2. táblázat (laboratóriumilag igazolt humán perinatális Bb-átviteli esetek)
A közvetlen laboratóriumi bizonyítékkal (tenyésztés, PCR, immunfestés) alátámasztott publikált esetekben leggyakrabban újszülöttkori betegséget, vetélést és szívfejlődési rendellenességet írtak le; normál perinatális kimenetelt 6 esetben dokumentáltak.
Utódok. Leírt kimenetelek: koraszülés, hyperbilirubinaemia, légzési distressz/szepszisszerű kép, szív- és egyéb fejlődési rendellenességek, hydrocephalus, neurológiai eltérések és perinatális halál. Spirochétákat magzati/csecsemőkori szívben, agyban, agyhártyában, csontvelőben, vesében, lépben, mellékvesében, tüdőben és májban azonosítottak. A szívfejlődési rendellenességekről szóló adatok ellentmondásosak: egy populációs vizsgálat endemiás kohorszban szignifikánsan, 2,4-szer gyakoribb előfordulást talált, egy másik nem szignifikáns kétszeres különbséget, egy eset–kontroll vizsgálat pedig nem talált összefüggést. A tünetek a születés után hetekkel, hónapokkal vagy évekkel is megjelenhetnek (pl. fejlődési elmaradás, neuropathia, visszatérő anuláris bőrtünetek). Egy nemzetközi felmérésben a veszélyeztetett terhességek mindössze 3%-ában végeztek placenta- vagy magzati/újszülött-vizsgálatot.
Diagnosztika újszülöttkorban. A köldökzsinór- vagy csecsemővérben kimutatott Bb-specifikus IgM veleszületett fertőzésre utal, de a szerológia önmagában nem zárja ki azt; az anyaiétól eltérő újszülöttkori immunoblot-mintázat in utero fertőzésre utalhat. Negatív szerológia esetén PCR-t (vér, liquor, bőr), limfocita-proliferációs tesztet és vizelet-antigénvizsgálatot is alkalmaztak.
Következtetések és ajánlások
Az elérhető bizonyítékok szerint a Bb átjuthat a placentán, és kedvezőtlen terhességi kimenetelekkel járhat együtt; az adatok többsége azonban esetismertetésekből, kis esetsorozatokból és kevés közvetlen vizsgálatot alkalmazó régebbi tanulmányokból származik, ezért az incidencia és az ok-okozati kapcsolat még nem becsülhető. A jelenlegi amerikai irányelvek az exponált csecsemőkre nem adnak külön ajánlást. A munkacsoport javaslatai:
- Állatkísérletek (egér, kutya, főemlős) az akut és késői fertőzés alatti átvitelről, az anyatejes átvitelről, a terhességben biztonságos antibiotikumok hatékonyságáról és az anyai/újszülöttkori immunválaszról.
- Hosszú távú prospektív kohorszok Lyme borreliosisban szenvedő várandósokkal és gyermekeik hosszú távú követésével, egységes esetdefiníciókkal és biobankkal (vér, liquor, placenta, magzatvíz, anyatej, vizelet).
- Validált diagnosztika – párosított anya–csecsemő szerológia, celluláris immunvizsgálatok, vizelet-antigénteszt, droplet digitális PCR.
- Klinikai irányelvek várandósok és veszélyeztetett csecsemők számára, a Zika- vagy nyugat-nílusi vírus-fertőzésre kidolgozottakhoz hasonlóan.
Érdekeltségek: több szerző betegszervezethez kapcsolódik; ketten egy diagnosztikai cég alapítói, egy szerző egy másik diagnosztikai cég társalapítója, egy pedig a Pfizer tanácsadója egy, a terhesség alatti Lyme borreliosist vizsgáló tanulmányban.
A teljes tanulmány fordítása itt olvasható.
Forrás: Faber S, Mao C, Darling E, et al. Perinatal transmission of Borrelia burgdorferi: advancing scientific and clinical understanding of Lyme disease in pregnancy. Front. Med. 2026;13:1794120. doi: 10.3389/fmed.2026.1794120. Megjelent: 2026. április 9. © 2026 a szerzők; nyílt hozzáférésű, Creative Commons Attribution (CC BY) licenc alatt.
(C) Lyme Borreliosis Alapítvány




