Lymenet

A Borrelia burgdorferi perinatális átvitele

  • 2026 július 03.
  • 1726 megtekintés

A Borrelia burgdorferi perinatális átvitele:

a Lyme-kór terhesség alatti tudományos és klinikai megértésének fejlesztése

Magyar fordítás – eredeti: Faber S, Mao C, Darling E és mtsai. Front. Med., 2026. április 9., 13. kötet – 2026. DOI: 10.3389/fmed.2026.1794120

Összefoglaló

A Borrelia burgdorferi sensu lato (Bb), a Lyme-kórt okozó spirocheta perinatális átvitele közegészségügyi és tudományos szempontból is jelentős kérdés. Ezt az alternatív átviteli módot és a kedvezőtlen terhességi kimenetelek lehetséges kockázatát már az első feltételezett eset (1985) után jelezték a közegészségügyi szakma felé. A rezervoár- és nem rezervoár állati gazdaszervezeteken végzett további vizsgálatok, valamint a perinatális megbetegedésről és halálozásról szóló emberi esetismertetések tovább növelték a téma iránti figyelmet. Évtizedekkel később azonban a Bb perinatális átvitelének gyakorisága és járványügyi hatása, valamint a méhen belül fertőződött gyermekek klinikai spektruma és lehetséges hosszú távú egészségügyi következményei továbbra is kevéssé kutatottak és rosszul meghatározottak. 2022 júniusában a New York-i Cold Spring Harbor Laboratory-ban Banbury Konferenciát tartottak a Lyme-kór perinatális átviteléről. Ez a közlemény a konferencia megállapításait és a kutatási ajánlásokat foglalja össze, hogy előmozdítsa e fontos kérdés tudományos és klinikai megértését.

Bevezetés

A Lyme-kór (LD) világszerte elterjedt, kullancsok által terjesztett fertőző betegség, amelyet több Borrelia spirocheta faj okoz (1). A B. burgdorferi sensu lato több mint 20 rokon genospecieszt foglal magába, amelyek világszerte Lyme-borreliosishoz köthetők, míg a B. burgdorferi sensu stricto Észak-Amerikában a fő kórokozó. A Lyme-kór jelenleg a legelterjedtebb vektor közvetítette betegség az Egyesült Államokban és Európában, és az új esetek száma és földrajzi elterjedése tovább nő (1). Az USA-ban évente közel félmillió Lyme-kór esetet diagnosztizálnak és kezelnek (1). A globális szeroprevalencia becsült értéke 14,5%, a legmagasabb arányokat Közép-Európában, Nyugat-Európában és Kelet-Ázsiában találták (2).

1981-ben azonosították a kullancs által terjesztett spirochetát, amelyet ma Borrelia burgdorferi néven ismerünk, mint a Lyme-kór okozóját (3). Nem sokkal ezután derült ki, hogy a Bb képes átjutni a placentagáton emberben, és megfertőzni a magzatot (4), amit további emberi (5–19) és állati (20–30) esetek követtek. A Bb perinatális átvitelét és a magzati/csecsemőkori megbetegedés és halálozás potenciális kockázatát nemzetközi közegészségügyi közlemények (31, 32), szakértői összefoglalók (3, 33–41), valamint szakmai szervezetek kiadványai (42–44) ismertették. Megindultak a Lyme-kórral és a terhességgel kapcsolatos klinikai és járványügyi vizsgálatok (9, 18, 45–56), de sajnálatos módon 2000-re a terület kutatása jelentősen visszaesett (1. ábra).

 

  1.  ábra: A Lyme-kór és terhesség témában eddig megjelent járványügyi/klinikai vizsgálatok idővonala. A kék dobozok az észak-amerikai, a szürke dobozok az európai vizsgálatokat jelölik. A kutatások többsége egy 13 éves időszakban zajlott. 2000-től kezdve feltűnő kutatási hiány figyelhető meg. Az egyedi esetismertetések nem szerepelnek ezen az idővonalon.

Jelenleg a Bb-t a méhen belüli fertőzéseket okozó több mikrobiális kórokozó egyikeként tartják számon (57), amit az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC), az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézetek és a Kanadai Közegészségügyi Ügynökség is elismer (58). A veleszületett Bb-fertőzést általában ritkának tartják (58), és mivel nincs egyértelműen meghatározott veleszületett szindróma (59), a valódi incidencia és a hozzá kapcsolódó klinikai spektrum továbbra is rosszul ismert és jelentősen alulkutatott (58). Nem ismert, hogy a Lyme-kór világszerte diagnosztizált eseteinek hány százaléka érinti a terhes nőket és a gyermekvállalási korban lévő, esetlegesen utódaikat megfertőző nőket. A Bb perinatális átvitele hozzájárulhat a globális betegségteher növekedéséhez, klinikai és járványügyi következményekkel (60, 61).

2022 júniusában a Cold Spring Harbor Laboratory (New York, Egyesült Államok) Banbury Központja adott otthont egy nemzetközi Lyme-kór szakértői találkozónak, amelyen az akadémiai szféra, a klinikai orvoslás, kormányzati szervek és alapítványok képviselői vettek részt. A találkozó céljai közé tartozott a Bb perinatális (vertikális) átvitelére vonatkozó meglévő szakirodalom és ismeretanyag áttekintése – ezt a terhesség, a szülés vagy a szülés utáni időszak alatti átvitelként definiáltuk. Tekintettel a perinatális átvitelre vonatkozó korlátozott mennyiségű bizonyítékra, a lehető legteljesebb kép érdekében konferencia-absztraktokat és könyvfejezeteket is bevontunk a lektorált kutatások mellett. Az alábbiakban a Banbury konferencia megállapításait és az ebből fakadó kutatási ajánlásokat tekintjük át.

Patogenezis

A Lyme-kór patogenezise fontos szempont a terhes nőkre és gyermekeikre gyakorolt hatás felmérésekor. A Bb számos kórélettani hasonlóságot mutat más spirochetákkal, köztük a visszatérő láz kórokozóival (Borrelia fajok), valamint a Treponema pallidummal (Tp), a szifilisz kórokozójával (62–64). Az anyai szervezetben zajló haematogen disszemináció során ezek a kórokozó spirocheták szintén átjuthatnak a placentán, ami terhességi szövődményekhez, veleszületett fertőzéshez és magzati halálhoz vezethet (33, 62, 64, 65).

A Borrelia burgdorferi és más Borrelia fajok több szervben okozhatnak érkárosodást, közvetlenül vagy a gazdaszervezet gyulladásos válaszának kiváltásával közvetve (66). Az anya-magzat határfelület szöveti károsodása veszélyeztetheti a placentáris gátat, ami elősegítheti a kórokozó behatolását a placentába, és ronthatja a magzat vér- és tápanyagellátását. Kimutatták, hogy a Borrelia spirocheták könnyen tapadnak az érfalakat bélelő endothelsejtekhez, és át is jutnak rajtuk (67), valamint fokozzák az immunsejt-vándorlásért felelős endothel adhéziós molekulák expresszióját (68).

Az újszülöttkori halálozás több mint 30%-át, elsősorban alacsony és közepes jövedelmű országokban, fertőző betegségek okozzák. Az alacsony születési súlyt, koraszülést, spontán vetélést és perinatális halálozást a szubszaharai Afrikában gyakran a visszatérő lázat okozó (RF) Borrelia duttonii faj idézi elő (69). A B. duttonii terhesség alatti fertőzése méhen belüli növekedési retardációt, valamint placentáris károsodást és gyulladást okoz (70). A Bb és az RF-faj B. duttonii fertőzésének súlyosságát vemhes és nem vemhes egerekben összehasonlító vizsgálatok azt mutatták, hogy a vemhesség védő hatással van az anyai betegség súlyosságára (64, 71). Például a Bb-vel fertőzött vemhes egereknél jelentősen csökkent az ízületi gyulladás súlyossága, valószínűleg a progeszteron által indukált IL-4 termelés és a Th2 irányú válasz eltolódása miatt, bár a magzati kimeneteleket és a vertikális átvitel kockázatát nem vizsgálták (71). B. duttonii esetében az anyai betegség enyhülése ellenére a spirocheta a magzatok 73%-ában átadódott, méhen belüli növekedési retardációval, károsodott magzati vérkeringéssel és csökkent anyai hemoglobinszinttel együtt (64). Bár ez az RF-faj nem jelent veszélyt az USA-ban, más RF-fajok (B. hermsii és B. turicatae), amelyeket puha kullancsok terjesztenek, az USA nyugati felén előfordulnak, és terhességi szövődményekkel hozták őket összefüggésbe (72, 73). Különösen fontos a fekete lábú kullancs által terjesztett RF-faj, a B. miyamotoi. Ennek a fajnak a prevalenciája növekszik, és a B. miyamotoi okozta betegség valószínűleg hozzájárul az anyai és magzati megbetegedésekhez, amelyeket esetleg tévesen a Lyme-kórnak tulajdonítanak (74). Ez további kutatást igényel, tekintettel a B. miyamotoi ismert és várható terjedésére (75).

A Bb és a Tp közötti hasonlóságok közé tartozik a rejtett (silent) spirochetaemia lehetősége látens méhen belüli fertőzés esetén (14, 76), valamint a placenta bolyhaiban található Hofbauer-sejtek szövettani megfigyelése (33, 77). Tp-fertőzés esetén a baktérium és az endothel közötti kölcsönhatás gyulladásos kaszkádot indít el, amely perivaszkuláris gyulladáshoz és a veleszületett szifiliszre jellemző elváltozásokhoz vezethet (65). Hasonlóképpen a Bb felszíni lipoproteinjei is ismerten erős gyulladásos válaszkiváltók a gazdaszervezetben (78). Mindkét fertőzés esetén előfordult, hogy a spirochetákat egyes magzati szövetekben minimális vagy semmilyen kísérő gyulladásos reakció nélkül azonosították (4, 7, 11, 12, 55, 77, 79), ami esetleg a fertőzés időpontjában még éretlen magzati immunrendszerrel függhet össze (33, 80). A terhesség és a hormonális változások hatása a Bb elleni veleszületett és adaptív immunválaszra továbbra is kevéssé kutatott. Az emberi terhesség alatti citokin- és autoantitest-válaszokat még nem jellemezték. Az Interleukin-1β szintje emelkedett Lyme-kórban (81), és primátáknál közvetlen összefüggésbe hozták a koraszüléssel (82). A halvaszülés valószínűsége háromszorosára nőtt az antifoszfolipid antitestek formájában megjelenő autoimmunitás esetén is (83). Fontos, hogy Lyme-kóros betegeknél és egereknél is emelkedett antifoszfolipid antitest-szintet írtak le (84).

Állatkísérletekből származó eredmények

A Bb vertikális átvitelét, a reprodukciós kudarcot és az utódhalandóságot rezervoár és nem rezervoár állati gazdaszervezetek természetes és kísérletes fertőzéseinek vizsgálataiban egyaránt igazolták (20–30) (1. táblázat), illetve cáfolták (85–88). Az ellentmondó eredmények magyarázhatók a magzati expozícióhoz kapcsolódó változókkal, például a fertőző Borrelia törzzsel és annak patogenitásával, a fertőzés útjával, az oltási dózissal, a méhen belüli fertőzés stádiumával és a placenta típusával (29). Emellett a magzati fertőzés vagy immunválasz kimutatását befolyásolhatja az utódok életkora a vizsgálat időpontjában, a mintázott szövetek típusa és száma, valamint a kimutatási módszerek érzékenysége és specificitása.

Hivatkozás Állat Fertőzés típusa Kimutatási módszer Vertikális átvitelre vonatkozó eredmények
Anderson és mtsai. (20) Egerek Természetes Tenyésztés, sötétlátóteres mikroszkópia, IFA monoklonális antitesttel Bb-t tenyésztettek ki P. leucopus egér magzatból és a hozzá tartozó anyai lépből és veséből.
Burgess (21) Tehenek Természetes Tenyésztés, sötétlátóteres mikroszkópia, IFA monoklonális antitesttel Bb-t tenyésztettek ki szeronegatív, vetélt tehén föcstejéből és szeronegatív újszülött borjú véréből. Bb elleni antitesteket találtak a vetélt borjúban.
Burgess és Windberg (22) Prérifarkasok Természetes Tenyésztés, sötétlátóteres mikroszkópia, IFA monoklonális antitesttel Bb-re jellemző morfológiájú spirochetákat tenyésztettek ki szeronegatív nőstény prérifarkas magzat (vese) mintájából. Tiszta szubkultúra törzsazonosításhoz nem volt nyerhető.
Burgess és mtsai. (23) Lovak Természetes Tenyésztés, IFA monoklonális antitesttel Bb-t tenyésztettek ki az 1. számú, a placenta mellett holtan talált szeronegatív csikó veséjéből. A 2 napos korban eutanizált 2. számú csikóból Bb-t tenyésztettek ki vese- és agyszövetből, valamint IFA-val a glomerulusokban is kimutatták.
Ubico-Navas (24) Svájci fehér egerek Kísérletes Tenyésztés, sötétlátóteres mikroszkópia, fluoreszcens antitest teszt Bb-t tenyésztettek ki egy elhullott, beoltott anyaállat 10 meg nem született, terminusközeli kölykéből 5 esetben; két beoltott anyaállat 4 halva született kölykéből 3 esetben; valamint beoltott, de fertőzésmentes dajkaanyák által nevelt, az anyai beoltás után 6-7 héttel leölt élveszülött kölykök közül 98-ból 77 esetben.
Gustafson és mtsai. (26) Kutyák Kísérletes Tenyésztés, sötétlátóteres mikroszkópia, PCR Nyolc fertőzött nőstény almából legalább egy újszülött vagy 6 hetes kölyök szövete PCR-rel Bb-pozitívnak bizonyult, köztük 4 kölyök 3 különböző alomból (egy halva született, valamint 30 percesen, 20 órásan és 48 órásan elpusztult kölykök). A 20 óráig élő kölyök májából is sikerült Bb-t tenyészteni.
Burgess és mtsai. (25) Egerek Természetes Tenyésztés, sötétlátóteres mikroszkópia, PCR Két vemhes egér méhéből eltávolított magzati szövetekben Bb-t tenyésztettek ki M. musculus 5 magzatából 2, valamint P. leucopus 2 magzatából 1 esetben.
Silver és mtsai. (27) C3H/HeN egerek Kísérletes PCR A párzás előtt 5 nappal Bb-vel fertőzött, a 14. vemhességi napon leölt egerekben PCR-rel a magzatok 1/3-ában és a placenták 1/2-ében mutattak ki Bb-t.
Altaie és mtsai. (28) C3H/HeJ egerek (lépeltávolítottak) Kísérletes Tenyésztés, sötétlátóteres mikroszkópia, PCR 1. fázis: korai vemhességi anyai beoltás – Bb PCR-rel kimutatva 30 magzatból 4-ben és 30 placentából 3-ban; középső vemhesség – 57 magzatból 3-ban és 57 placentából 4-ben; késői vemhesség – sem magzatban, sem placentában nem mutatták ki. 2. fázis: Bb tenyésztéssel magzati szervekben/szövetekben kimutatva. A fertőzött nőstények 5/49-e (10,2%) adta át a Bb-t kölykeinek méhen belül vagy szülés közben. A fertőzött nőstények 2/25-e (8%) adta át a Bb-t kölykeinek az első napon a tejen keresztül.
Leibstein és mtsai. (29) Tehenek Természetes Tenyésztés, sötétlátóteres mikroszkópia, PCR Három halva született borjúnál PCR-rel disszeminált Bb-fertőzés igazolódott több szövetben. Bb-t tenyésztettek ki az egyik halva született borjú lépéből, a másik veséjéből is. Két élve született borjú vérében PCR-rel spirochetaemiát igazoltak. Bb-t PCR-rel mutattak ki 12 tehén közül 4 föcstejében, ezek közül 3 tehén a szülés idején spirochetaemiás volt. Bb-t tenyésztettek ki 10 tehénből 2 placentájából, valamint 8 tehén közül 1 esetben a szülés során gyűjtött méhváladékból.
Wan és mtsai. (30) Egerek és patkányok Természetes Tenyésztés, sötétlátóteres mikroszkópia, IFA monoklonális antitesttel Bb-t tenyésztettek ki egy csíkos mezei egér (Apodemus agrarius) magzatból és két fehér hasú óriáspatkány (Rattus edwardsi) magzatból.

 

  1. táblázat: A Borrelia burgdorferi vertikális átvitele állatvizsgálatokban. Bb = Borrelia burgdorferi; C = tenyésztés; DfM = sötétlátóteres mikroszkópia; E = kísérletes vizsgálat; FA = fluoreszcens antitest teszt; IFA = indirekt immunfluoreszcens vizsgálat; N = természetesen fertőzött; mAb = monoklonális antitest H5332; PCR = polimeráz láncreakció.

A Bb vertikális átvitelét bizonyos egér- és patkányfajoknál mutatták ki az USA-ban és Kínában végzett terepi vizsgálatokban (20, 25, 30). Egy természetesen fertőzött, első laktációs tejelő szarvasmarha-állományban 20%-os halvaszületési arányt igazoltak, disszeminált Bb kimutatásával a halva született állatok szöveteiben, a placentában, a méhváladékban és az élve született borjak vérmintáiban (29). A természetesen fertőzött vemhes kancákat vizsgáló kutatók vetélésről, magzati felszívódásról és csikóhalandóságról számoltak be, két, röviddel a születés után elhullott csikóból tenyésztéssel kimutatott Bb-vel (23).

Egy kísérletes egérvizsgálatban a vemhesség negyedik vagy ötödik napján bekövetkező akut fertőzés a magzati burkok 12–14%-ában okozott magzatvesztést, míg a kontrollcsoportban ez nem fordult elő (27). Ezt nem figyelték meg a vemhesség előtt 3 héttel fertőzött egereknél. Az akutan, de nem a krónikusan fertőzött egerek méhe a 14. vemhességi napon Bb-DNS-pozitív volt (27). A párzás előtt 5 nappal fertőzött egerek egyik kölykénél és placentájánál Bb-DNS-t mutattak ki három közül egy, illetve kettő közül egy esetben; a spirocheta vertikális átvitele azonban nem korrelált a magzatvesztéssel. Ez a vizsgálat rávilágít a Bb által kiváltott magzati halál lehetőségére, ugyanakkor arra utal, hogy a megváltozott immunválaszok és a fokozott gyulladás is felelős lehet a magzati halálhoz vezető patogenezisért (27). Egy második kísérletes egérvizsgálat kimutatta, hogy a fertőzött nőstények 10,2%-a adta át a Bb-t méhen belül vagy szülés közben kölykei egy részének (28). A párzás előtt intradermálisan beoltott tíz nőstény beagle közül nyolcnál minden almon belül legalább egy kölyök szövete Bb-DNS-pozitív volt. Méhen belüli Bb-átvitelt igazoltak négy, 2 napos kor előtt elhullott kölyöknél, három különböző almon belül, és a 20 óráig élő egyik kölyök májából is sikerült Bb-t tenyészteni (26).

A Bb anyatejen keresztüli átvitele szintén aggodalomra ad okot (87). A Bb-t PCR-rel kimutatták tehén föcstejéből és tejéből (29, 89), valamint tenyésztéssel is igazolták tehén föcstejéből (21). A Bb orális, anyatejen keresztüli átvitelét kölykökre kísérletes egérmodellben írták le (28), és felnőtt Peromyscus egerek orális oldattal történő Bb-fertőzését is kísérletesen igazolták (90). A subcutan, a hasi bőrbe történő oltással fertőzött C3H egerek tejmirigyeiről kimutatták, hogy a szülés után Bb-vel kolonizálódtak (88). Egy újabb kutatás emellett jelentős és tartós Bb-fertőzéseket talált nem vemhes nőstény egerek reproduktív traktusában, ami különböző kóros elváltozásokhoz vezetett, az idősebb, reproduktívan szeneszcens egereknél súlyosabb hatásokkal (91).

A Bb terjedésének matematikai modellje a fekete lábú kullancsok és gerinces gazdaszervezeteik populációiban azt találta, hogy a rezervoár (kisemlős) gazdaszervezetek vertikális átvitelének hatékonysága az egyik olyan tényező, amely erősen befolyásolja a Lyme-kór terjedésének ütemét és végső prevalenciáját a természetes populációkban (92). Ez az átviteli mód lehet az egyik módja annak, hogy a spirocheta természetes módon fennmaradjon a kullancsok gazdaszervezetei között egy enzootikus ciklus keretében (25, 30).

Nők reproduktív egészsége és szülészet

A Lyme-kórnak a nők reproduktív egészségére gyakorolt hatását eddig kevéssé vizsgálták. A Lyme-kór szövettanáról szóló egyik korai áttekintés tartalmazta az egyik szerző visszaemlékezését olyan esetekre, amelyekben „decidualis nekrózis gyulladással társult Bb okozta méhen belüli fertőzésben szenvedő betegeknél” egy könyvfejezetben (77). A szerzők kiemelték a méh érintettségét mint a terhesség szempontjából jelentős tényezőt a Lyme-kórban, a Bb magzatra történő átvitelének lehetőségével együtt (77). Az emberi egészségügyi adatok egy friss elemzése azt találta, hogy a Lyme-kór összefüggésbe hozható több nőgyógyászati állapot fokozott kockázatával, köztük a menorrhagia, a vetélés, a méhmióma és az endometriózis (91).

Az amerikai CDC-nek 1992 és 2019 között bejelentett, gyermekvállalási korú nőknél igazolt vagy valószínűsített Lyme-kór esetek 0,6%-át jelentették terhesként, leggyakrabban erythema migrans (EM) bőrkiütéssel jelentkezve, bár az esetek 70%-ánál a terhességi státusz nem volt dokumentálva (93). Néhány klinikai jellemzőben különbség mutatkozott a terhes és nem terhes nőknél előforduló Lyme-kór között. Például az európai Borrelia törzsek kevésbé valószínű, hogy gyűrű alakú EM kiütést vagy influenzaszerű tüneteket okoznak terhes nőknél (94). A méhen belüli Lyme-kórral összefüggésbe hozott, terhességre jellemző szövődmények közé tartozik a toxémia/preeclampsia (12, 94), a hüvelyi vérzés (12, 55, 94), a placenta leválás (95), a vetélés (10, 12, 45, 55, 96) és a halvaszülés (12, 55).

A terhesség alatti Bb-szeroprevalenciára vonatkozó információk régebbi, egylépcsős antitesttesztelést alkalmazó vizsgálatokra korlátozódnak; amerikai vagy európai vizsgálatok adatai szerint az anyai vagy köldökzsinórvér-szeroprevalencia endémiás területeken 0,4% és 12% között mozgott (46–50, 52). Egy olaszországi endémiás területen élő terhes nőkön végzett vizsgálat kétszer akkora Bb-szeroprevalenciát talált a spontán vetélt csoportban a normál kihordású terhességekhez képest (12,2% versus 6,1%) (45).

A Lyme-kór jelenlegi standard diagnosztikus vizsgálata a kétlépcsős szerológia, amely a Bb-fertőzésre adott antitestválaszt mutatja ki (1), bár egyes szakértők hangsúlyozzák, hogy terhesség esetén a klinikai diagnózis a szerológiai státusztól függetlenül is fontos (37–39, 41, 97). Egy pozitív Bb-szerológiájú terhes nő tünetmentes lehet (98), vagy fordítva, negatív szerológiája lehet a jelenlegi vagy korábbi Lyme-kór bizonyítéka ellenére is (8, 13, 44). Negatív vagy bizonytalan anyai szerológiát írtak le veleszületett Lyme-kóros újszülöttek esetén is (8, 13, 41), Bb szövettani kimutatásával magzati boncolási mintákban (8, 12), csecsemőknél/újszülötteknél Bb elleni celluláris immunreaktivitással (41), valamint tünetmentes anyák placentáinak PCR-pozitivitásával (53). Egyes szakértők a Lyme-kór rutin prenatális szűrését javasolják endémiás területeken (45, 98), míg mások ez ellen érvelnek, saját adataik alapján további vizsgálatot tartva szükségesnek (47, 49).

Klinikailag a méhen belüli Lyme-kór felismeretlen maradhat EM kiütés hiányában (52) (amely az esetek akár 40%-ában hiányozhat) (1), ha az anya tünetmentes vagy nem specifikus tünetei vannak (6, 8, 12–14, 19, 55, 98, 99), vagy anyai szeronegativitás esetén (8, 12, 13, 41). Ez komoly diagnosztikai dilemmát jelent, mivel a spirocheta a placentába vagy a magzatba anyai klinikai jelek és tünetek hiányában is átjuthat (14). Egy Lyme-kór szempontjából endémiás területen élő, tünetmentes terhes nőket vizsgáló tanulmányban a placenták 5%-a tartalmazott Bb-spirochetákat, ami magzati átvitelre utal (53). A szerzők hangsúlyozták az érintett csecsemők hosszú távú nyomon követésének fontosságát annak megállapítására, hogy a placentáris spirocheták milyen hatással lehetnek a gyermek növekedésére és fejlődésére (53). Emellett európai Borrelia fajokat tenyésztettek ki hét, kizárólag magányos EM kiütéssel jelentkező terhes nő véréből, ami azt jelzi, hogy a haematogen spirochetaszóródás rendszerszintű tünetek hiányában is bekövetkezhet (100). Ezen felül egy nagy, nemzetközi, önbevalláson alapuló keresztmetszeti felmérésben, amely Lyme-kóros és nem Lyme-kóros terhes nőket hasonlított össze, sok, diagnosztizált vagy gyanított Lyme-kóros válaszadó csak évekkel a szülés után kapott diagnózist vagy kezelést, annak ellenére, hogy már a terhesség előtt is tüneteik voltak (101). A szakirodalomban dokumentált, igazolt vagy lehetséges Bb perinatális átvitelének eseteit áttekintve (Kiegészítő 1. táblázat) az anyák 30%-ánál (19/62) nem volt ismert Lyme-kór a kórtörténetben, és több esetben az anya tünetmentes volt.

Borrelia DNS-t mutattak ki két, kezeletlen EM kiütéssel rendelkező szoptató nő anyatejéből, bár a spirochetát nem sikerült tenyészteni (102). A Bb anyatejen keresztüli átvitelét emberben eddig nem jelentették, de ennek hiánya nem zárja ki ennek az átviteli módnak a lehetőségét (103, 104). Egyes szakértők javasolják a szoptatás kockázatainak és előnyeinek megbeszélését a szoptató anyával, esetleg a szoptatás elhalasztását a Lyme-kór kezelésének megkezdéséig vagy befejezéséig, valamint a csecsemő szoros megfigyelését a fertőzésre utaló tünetek szempontjából (103, 104).

Egészséges újszülöttkori kimeneteleket több vizsgálatban is leírtak, leggyakrabban azokban az esetekben, amikor az anyai Lyme-kórt diagnosztizálták és kezelték (12, 18, 41, 47, 51, 54, 55, 94, 98, 100, 105). A terhesség alatti Lyme-kór időben történő diagnózisa és kezelése közvetve jelentősen kevesebb kedvezőtlen terhességi vagy szülési kimenetellel jár együtt (11% a kezeltek, szemben az 50%-kal a kezeletlenek körében) (106); ugyanakkor kevés bizonyíték áll rendelkezésre a méhen belüli Lyme-kór antibiotikus kezelésének irányítására. Az Amerikai Fertőző Betegségek Társaságának (IDSA) jelenlegi irányelvei a terhes és nem terhes nőknél hasonló kezelést javasolnak, óvatosságra intve a doxiciklin terhesség alatti biztonságosságával kapcsolatban, amely további vizsgálatot igényel (59). Egyes európai szakértők jelenleg intravénás antibiotikumokat javasolnak vagy alkalmaznak a méhen belüli Lyme-kór minden stádiumában (94, 105). Sajnos a Bb-t kimutatták placentáris (12, 15–18, 96, 107–109) és magzati szövetből (11, 96) olyan anyáknál is, akik egy, esetenként több vagy elhúzódó antibiotikum-kúrát kaptak Lyme-kór kezelésére a terhesség előtt vagy alatt (16, 17, 96). A kezelési kudarc és a spirocheta perzisztenciájának lehetősége (16, 17, 96, 109) rávilágít annak kritikus fontosságára, hogy meghatározzák a legmegfelelőbb terápiatípust, alkalmazási módot és időtartamot mind az anya kezelésére, mind a spirocheta esetleges perinatális átvitelének megelőzésére (110).

Az utódok magzati és posztnatális egészsége

A perinatális Bb-expozícióhoz köthető, jól meghatározott klinikai jel- és tünetegyüttessel rendelkező veleszületett szindrómát eddig nem határoztak meg (59). A veleszületett Lyme-kór valódi klinikai és patológiai spektruma azonban a további kutatásokkal egyre világosabbá válhat. A terhesség alatti Lyme-kórral összefüggésbe hozott kedvezőtlen gyermekgyógyászati kimenetelek széles skálája közé tartozik a koraszülés (4, 9, 55, 94, 95), a hyperbilirubinaemia (9, 18, 41, 46, 55, 105), az újszülöttkori légzési elégtelenség/gyanított szepszis (4, 11, 12, 14, 41, 55, 94), a szívi (4–7, 12, 41, 47, 51, 52, 55, 94) és urogenitális malformációk (51, 52, 55, 94, 105), bőrgyógyászati (6, 9, 19, 41, 98, 105), szemészeti (6, 15, 41) és ortopédiai/mozgásszervi rendellenességek (6, 12, 41, 50, 105), izomhipotónia (41, 105), hydrocephalus (12, 18, 55, 99), neurológiai eltérések (6, 9, 12, 13, 15, 41, 51, 94, 105, 111), valamint perinatális halálozás (4, 8, 11, 12, 55, 94).

A Bb perinatális átvitelét dokumentáló néhány korai eset kevésbé pontos módszereket, ezüstfestést vagy sötétlátóteres mikroszkópiát alkalmazott a magzati vagy placentáris szövetekben lévő spirocheták kimutatására (4, 55, 94). További eseteket a Bb pontosabb kimutatási módszereivel diagnosztizáltak, köztük Bb-specifikus monoklonális antitesteket alkalmazó immunhisztokémiai/immunfluoreszcens vizsgálatokkal (7, 11, 18), PCR-rel (15, 19, 53, 63, 96, 107–109), valamint tenyésztéssel (5, 7, 8, 10, 12, 108, 109) a placentában vagy post mortem szövetekben, vetélés (7, 10, 12, 63, 96), méhen belüli magzati elhalás/halvaszülés (5, 7, 12, 18), újszülöttkori halálozás (8, 11, 12), valamint korai (8, 11, 12, 19) vagy későbbi (15, 19, 111) tünetek megjelenése esetén (2. táblázat és Kiegészítő 1. táblázat). Összességében a spirochetákat szövettanilag vagy tenyésztéssel magzati/csecsemőkori szívben, agyban, agyhártyában, szubarachnoidális térben, csontvelőben, vesében, lépben, mellékvesében, tüdőben és májban azonosították (4, 7, 8, 10–12, 55). Tíz hirtelen csecsemőhalál szindróma eset post mortem szövettani vizsgálata két, 4 hónapos korban elhunyt csecsemő agyszövetében Bb morfológiájával összeegyeztethető spirochetákat tárt fel (12). Több nagyobb, a terhesség alatti Lyme-kórral összefüggő kedvezőtlen kimeneteleket bemutató vizsgálat esetében a lehetséges okozati összefüggést nem lehetett felmérni, mivel az érintett csecsemőknél, placentáknál, a terhesség termékeinél vagy a boncolási mintáknál csak korlátozott vagy egyáltalán nem végeztek Borrelia-vizsgálatot (9, 58, 94, 105).

Kimeneteli kategória Esetek száma Hivatkozások
Vetélés/abortusz 9 MacDonald (5); Neubert (10); MacDonald (12); Hercogová és Vanousová (63); Horowitz és Yunker (96); Hulínská és mtsai. (108)
Méhen belüli elhalás / halvaszülés 6 MacDonald (5); MacDonald és mtsai. (7); MacDonald (12); Hercogová és mtsai. (18); Maraspin és mtsai. (55)
Halálozás – korai újszülöttkor 6 Schlesinger és mtsai. (4); Lavoie és mtsai. (8); Weber és mtsai. (11); MacDonald (12); Maraspin és mtsai. (55)
Halálozás – újszülöttkoron túl 3 MacDonald (12); Spector és mtsai. (15)
Méhen belüli növekedési retardáció / alacsony születési súly 5 Lampert (6); MacDonald (12); Gardner (41); Lazebnik és Zal’tsman (111)
Malformáció/anomália – szívi 8 Schlesinger és mtsai. (4); MacDonald (5); MacDonald és mtsai. (7); MacDonald (12)
Malformáció/anomália – egyéb 6 MacDonald (12); Gardner (41); Maraspin és mtsai. (55); Önk és mtsai. (99)
Korai tünetek (újszülöttkor < 4 hét) 15 Schlesinger és mtsai. (4); Lampert (6); Lavoie és mtsai. (8); Weber és mtsai. (11); MacDonald (12); Dattwyler és mtsai. (13); Horst (14); Trevisan és mtsai. (19); Gardner (41)
Késői tünetek 5 Spector és mtsai. (15); Trevisan és mtsai. (19); Gardner (41); Lazebnik és Zal’tsman (111)
Normál perinatális kimenetel 6 Patmas (17); Hercogová és mtsai. (18); Figueroa és mtsai. (53); Hulínská és mtsai. (108)

 

  1. táblázat: A Borrelia burgdorferi perinatális átvitelének laboratóriumi bizonyítékkal alátámasztott emberi eseteinek kimenetelei. IUFD = méhen belüli magzati elhalás; IUGR = méhen belüli növekedési retardáció; LBW = alacsony születési súly.

A Bb-fertőzés felnőtteknél és gyermekeknél ismert szervrendszeri megnyilvánulásai alapján logikusan feltételezhető, hogy a szívi és neurológiai betegségek a veleszületett fertőzés lehetséges következményei lehetnek (40). Az anyai Lyme-kór és a fokozott magzati szívi anomália-kockázat közötti lehetséges összefüggésre esetismertetésekből és esetsorozatokból (4, 7, 12, 94), valamint két populáció alapú prospektív vizsgálatból (50, 52) származó adatok hívják fel a figyelmet (38, 41, 112). Az első vizsgálatban a szívi anomáliák kétszer olyan gyakran fordultak elő a Lyme-kór szempontjából magas kockázatú településeken született csecsemőknél, mint az alacsony kockázatúakban született csecsemőknél, bár a különbség statisztikailag nem volt szignifikáns (50). A második vizsgálat 2,4-szeres, statisztikailag szignifikáns szívi malformáció-gyakoriságot talált egy endémiás csecsemőkohorszban a kontrollokhoz képest (52). Mindkét vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a veleszületett malformációk összességében, valamint a magzati halál és az alacsony születési súly nem függött össze az anyai vagy a köldökzsinórvér Lyme-kór szeropozitivitásával; a korlátok között azonban szerepelt az egyes teratogén diagnózisokra vonatkozó kis mintaméret, a szerológiai vizsgálatok újszülöttkori érzékenységének ismeretlen volta, a placentavizsgálat vagy a Bb jelenlétére irányuló egyéb közvetlen vizsgálat hiánya, valamint az érintett utódok hosszú távú nyomon követésének és megfigyelésének hiánya (50, 52, 113). Egy későbbi, egyetlen gyermekkardiológiai szolgálat retrospektív eset-kontroll vizsgálata nem talált összefüggést a gyermekkori veleszületett szívhibák és az anyai Lyme-kór között a terhesség előtti három hónapban vagy a terhesség alatt (56).

A veleszületett Lyme-kór klinikai jelei és tünetei késleltetve, hetekkel, hónapokkal vagy évekkel a születés után jelentkezhetnek (19, 41, 111, 114). Az újszülöttkoron túli veleszületett fertőzés megnyilvánulásairól kevés jelentés áll rendelkezésre, ezek közé tartozik számos neurológiai tünet gyermekeknél, köztük a fejlődési késés/a fejlődési mérföldkövek elvesztése, tartósan kis fejkörfogat, alsó végtagi spaszticitás, valamint kifejezett autonóm diszfunkcióval és pszichológiai/érzelmi labilitással járó szenzoros és motoros polyneuropathia (41, 111). A veleszületett szifiliszben leírtakhoz hasonló szemészeti kóros elváltozásokat írtak le egy 7 éves fiúnál, aki a veleszületett Lyme-kór agyi szövődményeiben hunyt el (15). Bőrgyógyászati tüneteket is jelentettek egy csecsemőnél, akinél 3 hónapos és 3 éves kor között visszatérő, több gyűrűs erythema jelentkezett, bőrbiopsziával PCR-rel igazolt Bb-vel (19). Sclerotikus, harántirányú metafizeális sávokat mutattak ki két, veleszületett Lyme-kórral diagnosztizált újszülött hosszúcsontjainak röntgenfelvételén, amelyek antibiotikus kezelés után eltűntek (41).

Egy nemzetközi felmérés Lyme-kóros és nem Lyme-kóros terhes nők körében feltárta, hogy a perinatális átvitel kockázatának kitett terhességek mindössze 3%-ánál végeztek placenta- vagy magzati/újszülöttkori mintavizsgálatot születés vagy vetélés után, amelyek közül 14% bizonytalan vagy pozitív eredményt adott (101). A Lyme-kór miatt a terhesség előtt vagy alatt kezelt anyáktól született babák jobb egészségügyi kimenetellel rendelkeztek, mint a kezeletlen terhességekből származók. Ugyanakkor mind a kezelt, mind a kezeletlen Lyme-kóros terhességek esetén, ahogy a gyermekek idősödtek, a nem Lyme-kóros terhességekhez képest jelentősen magasabb arányban jelentettek lázat, kiütéseket, koncentrációs nehézségeket, valamint szenzoros, légzőszervi, kardiovaszkuláris, mozgásszervi, gasztrointesztinális, ortopédiai és látási problémákat (101).

Amikor felmerül a gyanú, hogy a Lyme-kór hozzájárult a magzati/újszülöttkori fertőzéshez vagy halálozáshoz, a placentát és/vagy a magzati/csecsemőkori szerveket és szöveteket Borrelia-specifikus közvetlen kimutatási módszerekkel kell vizsgálni a spirocheták és a szövettani eltérések szempontjából (4, 12, 14, 38, 40, 41, 44, 45, 97). Indokolt lehet retrospektíven felkutatni az anyai vagy csecsemőkori Lyme-kór bizonyítékait olyan élve vagy halva született csecsemőknél, akiknél veleszületett szívi anomáliát diagnosztizáltak (38). Bár egyes konszenzusos irányelvek nem javasolnak a standard ellátáson túlmutató további anyai vagy csecsemő-monitorozást (59), más szakértők az érintett csecsemők szoros értékelését javasolják, beleértve a szívi malformációk kivizsgálását is (38, 112), valamint a betegség lehetséges későbbi klinikai megnyilvánulásainak hosszú távú nyomon követését (41, 101, 104, 114).

A méhen belüli Lyme-kór-expozíciónak kitett újszülöttekre vonatkozó korábbi vizsgálati ajánlások magukban foglalták az IgM és IgG enzimimmunoassay-k (EIA) és immunblot-vizsgálatok elvégzését páros anyai és köldökzsinórvér-mintákon, valamint a csecsemő vérén és liquorán (CSF) (41), továbbá a csecsemő vérének és liquorának tenyésztését és/vagy PCR-vizsgálatát (40, 41). Bár a Bb-specifikus IgM antitestek kimutatása köldökzsinórvérben vagy csecsemőszérumban a születéskor veleszületett fertőzésre utal (97), a szerológiai vizsgálatot nem szabad végleges diagnosztikai eszköznek vagy a magzati fertőzés kizárására elegendő végpontnak tekinteni (12, 36), és a szeropozitivitásra való kizárólagos hagyatkozás téves diagnózishoz vezethet (41). A csecsemő és az anya szérumának immunblot-vizsgálatán talált eltérő antitestmintázat méhen belüli fertőzésre utalhat (34); ezzel szemben az anyai és az újszülött-immunblot egyező mintázata arra utal, hogy az újszülöttnél kimutatott Bb IgG antitestek anyai eredetűek (105). Ha az antitestválaszok nem mutathatók ki, vagy bizonytalan eredményt adnak, a köldökzsinór-/csecsemővérből nyert T-limfociták hasznosak lehetnek a Bb elleni sejtközvetített immunitás vizsgálatában (34, 41). A vizeletantigén-vizsgálat szintén hasznos lehet a veleszületett Lyme-kór eseteinek azonosításában (115).

Nem ismert, hogy a veleszületetten fertőzött egyének más szerológiai profilt mutatnak-e, mint a kullancscsípés útján fertőződött gyermekek vagy felnőttek. A csecsemő éretlen immunrendszere vagy más mechanizmusok (pl. immunológiai tolerancia) befolyásolhatják az immunválaszt méhen belüli fertőzés esetén. Két, egyénileg vizsgált gyermek esetében – az egyiknél veleszületett neuroborreliosist (111), a másiknál a veleszületett Lyme-kór lehetséges bőrtüneteit diagnosztizálták (19) – a szerológiai vizsgálatok negatívak voltak, a diagnózist szérum PCR-pozitivitás (111), illetve bőrbiopszia (19) alapján állították fel. Három további, negatív szerológiájú csecsemőnél a Bb elleni sejtközvetített immunitás vizsgálatával, limfocita-proliferációs teszttel diagnosztizáltak veleszületett Lyme-kórt (41). Két tüneteket mutató újszülött liquorában is találtak Bb elleni antitesteket, az egyiknél neurológiai diszfunkcióval (13), a másiknál szeptikus betegséggel (14). A placenta és/vagy köldökzsinórvér mintái PCR-pozitívak voltak három olyan esetben, amikor az anyát EM kiütés miatt kezelték a terhesség alatt (107).

Az amerikai orvosi társaságok jelenlegi irányelvei szerint nincs elegendő bizonyíték a veleszületett fertőzésre vagy egy veleszületett Lyme-szindrómára, ezért nem fogalmaznak meg diagnosztikai vagy kezelési ajánlásokat a perinatálisan expozíciónak kitett csecsemőkre vonatkozóan (59). A Lyme-kóros terhes nők és veszélyeztetett csecsemőik diagnózisára és kezelésére vonatkozó előzetes irányelveket korábban a Szülészeti-Nőgyógyászati Fertőző Betegségek Társasága (44), egy CDC-szakértő (97) és egy fertőző betegségekre szakosodott gyermekgyógyász (41) is megfogalmazta, ezek azonban már nem könnyen elérhetők. Frissített, átfogó ideiglenes irányelvekre van szükség (58). Jelenleg nem létezik nemzetközi felügyeleti rendszer a veleszületett Lyme-kór eseteinek nyomon követésére (98). Vita tárgyát képezi egy önálló ICD-11 kód bevezetése a veleszületett Lyme-kórra (113, 116).

Összességében a veleszületett Lyme-kór azonosítására szolgáló standardizált esetdefiníciót még nem dolgozták ki (58), bár a korai enyhe, korai súlyos és késői veleszületett Lyme-kór klinikai megnyilvánulásait előzetes keretrendszerbe sorolták (41). Prospektív vizsgálatokra van szükség a Lyme-kóros anya és babája klinikai kimeneteleinek jobb megértéséhez (36, 41, 53, 58, 101, 113, 117, 118). Javasolták az egészségügyi szakemberek méhen belüli Lyme-kórral kapcsolatos tudatosságának és képzésének növelését (58, 93, 117, 118), a veleszületett fertőzés lehetőségének figyelembevételét (97), valamint terhességi regiszterek létrehozását az egyetemi oktatókórházak szülészeti-nőgyógyászati osztályaival együttműködésben (112).

Ajánlások és következtetések

A perinatális Lyme-kór közegészségügyi és tudományos szempontból egyaránt jelentős kérdés. A rendelkezésre álló bizonyítékok összessége azt jelzi, hogy a Bb átjuthat a placentán, és összefüggésbe hozható kedvezőtlen terhességi kimenetelekkel, köztük a magzati/csecsemőkori megbetegedéssel és halálozással, ugyanakkor számos alapvető kutatási kérdés továbbra is megválaszolatlan (2. ábra).

  1. ábra: A Borrelia burgdorferi emberi perinatális átvitelével kapcsolatos alapvető kutatási és klinikai kérdések.

Munkacsoportunk több ajánlást is megfogalmazott a terület fejlesztésére:

  • Állatvizsgálatok (egér, kutya, főemlős) a terhesség alatti Lyme-kór és a veleszületetten fertőzött utódok patobiológiájának tisztázására.

Ez magában foglalja: (a) a Bb lehetséges vertikális átvitelének értékelését mind az akut, mind a késői stádiumú betegségben; (b) a lehetséges anyatejen keresztüli átvitelt; (c) a terhesség alatt biztonságosan alkalmazható antimikrobiális terápia hatékonyságát az anyai betegség kezelésére és a magzati átvitel megelőzésére; valamint (d) az anyai és újszülöttkori immunválaszokat a fertőzésre, és a perinatálisan szerzett betegség korai és késői megjelenési formáiban esetlegesen szerepet játszó immunmediált mechanizmusokat.

  • Longitudinális, prospektív vizsgálatok Lyme-kóros terhes nőkkel és az élve született csecsemők hosszú távú nyomon követésével.

Ehhez szükséges a méhen belüli, magzati és veleszületett Lyme-kór standardizált esetdefinícióinak kidolgozása, beleértve a klinikai és laboratóriumi kritériumokat (119). A magzati halál vagy halvaszülés eseteinél átfogó vizsgálatra van szükség a Bb lehetséges teratogén és egyéb kedvezőtlen hatásainak felmérésére, ideértve a Borrelia spirocheták placentáris és magzati szövetekben történő közvetlen kimutatásának modern módszereit is. Biominta-tárolók létrehozása – amelyek anyai és csecsemőkori vért, liquort és egyéb mintákat (placenta, magzatvíz, anyatej, vizelet, nyál és szövet) tartalmaznak – felhasználhatók jelenlegi vagy jövőbeli vizsgálatokhoz (3. ábra).

  • Meglévő és új diagnosztikai vizsgálati módszerek kifejlesztése és validálása a méhen belüli és veleszületett Lyme-kór eseteinek pontos azonosítására.

Ezek a megközelítések magukban foglalhatják az anya-csecsemő páros minták értékelését újgenerációs szerológiai vizsgálatokkal, celluláris immunvizsgálatokkal és/vagy vizeletantigén-tesztekkel. Az újabb közvetlen kimutatási módszerek, mint a droplet digital PCR, a DNS-hibridizációs mikroarray-k és a fágvizsgálatok szintén hasznosak lehetnek.

  • Klinikai irányelvek kidolgozása Lyme-kóros terhes nők és veszélyeztetett csecsemőik értékelésére és kezelésére.

Sürgősen szükség van a Lyme-kóros terhes nők és újszülött csecsemőik diagnózisára, kezelésére és hosszú távú kezelésére vonatkozó átfogó irányelvekre, hasonlóan azokhoz, amelyeket más vektor közvetítette fertőzésekre, például a Zika-vírusra és a Nyugat-nílusi vírusra dolgoztak ki. Ezeket a klinikai irányelveket a meglévő bizonyítékok átfogó szintézisére kell alapozni, és az új bizonyítékok megjelenésével folyamatosan frissíteni kell.

  1. ábra: Javasolt kialakítás egy hosszú távú prospektív kohorszvizsgálathoz Borrelia-fertőzött terhes nőknél és csecsemőiknél/gyermekeiknél. A mintákat biominta-tárolóban is archiválni kell további jövőbeli elemzésekhez, ahogy új kutatási kérdések merülnek fel, vagy jobb vizsgálati módszerek válnak elérhetővé. A közösségi tanácsadó testületeknek és fókuszcsoportoknak partnerségben kell működniük a szülőkkel és más érintettekkel.

A Banbury találkozó óta már folynak erőfeszítések a terület kutatási hiányosságainak kezelésére. A 2022-es amerikai Kullancs Terjesztette Betegségek Munkacsoportjának (TBDWG) kongresszusi jelentése külön fejezetet szentelt a terhességnek és a Lyme-kórnak (58). Az amerikai Védelmi Minisztérium Kongresszus által Elrendelt Orvosi Kutatási Programjának (CDMRP) Kullancs Terjesztette Betegségek Kutatási Programja (TBDRP) pályázati felhívásába bevonta mind a méhen belüli Lyme-kórt, mind a Bb anyáról magzatra történő átvitelét (120). Újabb vizsgálatok foglalkoztak a méhen belüli Lyme-kórnak a szülészeti, illetve a csecsemő-/gyermekkori egészségügyi kimenetelekre gyakorolt hatásával (95, 101), valamint a terhesség alatti Lyme-kóros betegek kutatási prioritásaival (117). Emellett átfogó javaslatot publikáltak a méhen belüli Lyme-kórra vonatkozó prospektív vizsgálatok tervezésére (119). A washingtoni Children’s National Hospital kutatói jelenleg a Lyme-kórnak a terhességre és a gyermekkori neurofejlődési kimenetelekre gyakorolt hatását vizsgálják (118).

Mivel a Lyme-kór prevalenciája világszerte tovább emelkedik, a pontos diagnosztikai módszerek és a hatékony klinikai ellátás mind az anya, mind a baba számára prioritást kell, hogy élvezzen, összehangolt, multidiszciplináris, több intézményt átfogó kutatási és szakpolitikai válasszal. A terület tudományos és klinikai fejlődése új lehetőségeket nyithat a jobb felügyelet, az egészségügyi szakemberek képzése, valamint a bizonyítékokon alapuló diagnosztikai, megelőzési és kezelési stratégiák terén, reményt és gyógyulást kínálva az érintett nőknek és gyermekeiknek.

 

 

Az eredeti cikk a Frontiers in Medicine folyóiratban jelent meg, nyílt hozzáférésű, CC-BY 4.0 licenc alatt, amely a fordítást és a további felhasználást forrásmegjelöléssel engedélyezi. Ez a dokumentum a cikk összefoglalóját és fő szövegtörzsét tartalmazza magyar nyelven; az irodalomjegyzék, a szerzői nyilatkozatok és a köszönetnyilvánítás nem szerepel benne. Az eredeti cikk elérhető itt: https://www.frontiersin.org/journals/medicine/articles/10.3389/fmed.2026.1794120/full

 

Hivatkozások

  • 1.

MeadP. Epidemiology of lyme disease.Infect Dis Clin North Am. (2022) 36:495–521. 10.1016/j.idc.2022.03.004

DongYZhouGCaoWXuXZhangYJiZet al. Global seroprevalence and sociodemographic characteristics of Borrelia burgdorferi sensu lato in human populations: a systematic review and meta-analysis.BMJ Glob Health. (2022) 7:e007744. 10.1136/bmjgh-2021-007744

BurgdorferW. The enlarging spectrum of tick-borne spirochetoses: r. R. parker memorial address.Rev Infect Dis. (1986) 8:932–40. 10.1093/clinids/8.6.932

SchlesingerPADurayPHBurkeBASteereACStillmanMT. Maternal-fetal transmission of the Lyme disease spirochete, Borrelia burgdorferi.Ann Intern Med. (1985) 103:67–8. 10.7326/0003-4819-103-1-67

MacDonaldAB. Human fetal borreliosis, toxemia of pregnancy, and fetal death.Zentralbl Bakteriol Mikrobiol Hyg A. (1986) 263:189–200. 10.1016/s0176-6724(86)80122-5

LampertF. Infantile multisystem inflammatory disease: another case of a new syndrome.Eur J Pediatr. (1986) 144:593–6. 10.1007/BF00496045

MacDonaldABBenachJLBurgdorferW. Stillbirth following maternal Lyme disease.N Y State J Med. (1987) 87:615–6.

LavoiePELattnerBPDurayPHBarbourAGJohnsonRC. Culture positive seronegative transplacental Lyme borreliosis infant mortality A:74.Proceedings of the 51st Annual Meeting, Scientific Abstracts S50.Washington, DC: American Rheumatism Association (1987).

MarkowitzLESteereACBenachJLSladeJDBroomeCV. Lyme disease during pregnancy.JAMA. (1986) 255:3394–6. 10.1001/jama.1986.03370240064038

NeubertU. Erythema migrans in der Gravidität.Hautarzt. (1987) 38:182–3.

WeberKBratzkeHJNeubertUWilskeBDurayPH. Borrelia burgdorferi in a newborn despite oral penicillin for Lyme borreliosis during pregnancy.Pediatr Infect Dis J. (1988) 7:286–9. 10.1097/00006454-198804000-00010

MacDonaldAB. Gestational Lyme borreliosis. Implications for the fetus.Rheum Dis Clin North Am. (1989) 15:657–77. 10.1016/S0889-857X(21)01021-8

DattwylerRJVolkmanDJLuftBJ. Immunologic aspects of Lyme borreliosis.Rev Infect Dis. (1989) 11(Suppl 6):S1494–8. 10.1093/clinids/11.supplement_6.s1494

HorstH. Borrelia burgdorferi-Infektionen in der Schwangerschaft. In: HasslerDeditor.Fortschritte der Infektiologie: Lyme-Borreliose [Advances in infectious disease management. Lyme borreliosis].München: MMV Medizin Verlag GmbH München (1992). p. 85–92. 10.1055/s-2008-1067843

SpectorRRummeltVFolbergR. 1466-27 The pathology of ocular congenital Lyme borreliosis.Proceedings of the Investigative Ophthalmology & Visual Science Annual Meeting.Sarasota, FL: (1993). 10.1097/00055735-199612000-00014

BurrascanoJJ. Failure of aggressive antibiotic therapy to protect the placenta from invasion by B. Burgdorferi in a pregnant patient with Lyme borreliosis.Proceedings of the Sixth Annual International Science Conference on Lyme Disease and other Tick-borne Diseases.Atlantic City, NJ: (1993).

PatmasMA. Persistence of Borrelia burgdorferi despite antibiotic treatment (Letter to the Editor).J Spirochetal Tick-Borne Dis. (1994) 1:101.

HercogováJHulínskáDZivnyJJanovskáD. D648 Erythema migrans during pregnancy: study of 35 women.Proceedings of the VII International Congress on Lyme Borreliosis 172.San Francisco: (1996).

TrevisanGStincoGCincoM. Neonatal skin lesions due to a spirochetal infection: a case of congenital Lyme borreliosis?Int J Dermatol. (1997) 36:677–99. 10.1046/j.1365-4362.1997.00217.x

AndersonJFJohnsonRCMagnarelliLA. Seasonal prevalence of Borrelia burgdorferi in natural populations of white-footed mice Peromyscus leucopus.J Clin Microbiol. (1987) 25:1564. 10.1128/jcm.25.8.1564-1566.1987

BurgessEC. Borrelia burgdorferi infection in Wisconsin horses and cows.Ann N Y Acad Sci. (1988) 539:235–43. 10.1111/j.1749-6632.1988.tb31857.x

BurgessECWindbergLA. Borrelia sp. infection in coyotes, black-tailed jack rabbits and desert cottontails in southern Texas.J Wildl Dis. (1989) 25:47–51. 10.7589/0090-3558-25.1.47

BurgessEGendron-FitzpatrickAMattisonM. Foal mortality associated with natural infection of pregnant Mares with Borrelia burgdorferi. In: PowellDeditor.Proceedings of the 5th International Conference Equine Infectious Diseases.Lexington: The University Press of Kentucky (1989). p. 217–20.

Ubico-NavasS.Experimental and Epizootiologic Studies of Lyme disease.Fort Collins, CO: Doctoral dissertation, Colorado State University (1992).

BurgessECWachalMDClevenTD. Borrelia burgdorferi infection in dairy cows, rodents, and birds from four Wisconsin dairy farms.Vet Microbiol. (1993) 35:61–77. 10.1016/0378-1135(93)90116-o

GustafsonJMBurgessECWachalMDSteinbergH. Intrauterine transmission of Borrelia burgdorferi in dogs.Am J Vet Res. (1993) 54:882–90. 10.2460/ajvr.1993.54.06.882

SilverRMYangLDaynesRABranchDWSalafiaCMWeisJJ. Fetal outcome in murine Lyme disease.Infect Immun. (1995) 63:66–72. 10.1128/iai.63.1.66-72.1995

AltaieSSMookherjeeSAssianEAl-TaieFNakeebSSiddiquiS. Transplacental transmission of Bb in a murine model.Proceedings of the 10th Annual International Scientific Conference on Lyme Disease & Other Tickborne Disorders.Bethesda, MA: National Institutes of Health (1997). 10.1186/1743-422X-4-26

LeibsteinMKhanMBushmichS. Evidence for in-utero Transmission of Borrelia burgdorferi from Naturally Infected Cows.J Spirochetal Tick-borne Dis. (1998) 5:54–62.

WanKZhangZWangHHouX. [Preliminary investigation on reservoir hosts of Borrelia burgdorferi in China].Wei Sheng Yan Jiu. (1999) 28:7–9.

United States Centers for Disease Control and Prevention.Current Trends Update: Lyme Disease and Cases Occurring during Pregnancy – United States.MMWR. (1985) 34:376–8.

World Health Organization [WHO].Lyme disease: cases occurring during pregnancy.Wkly Epidem Rec. (1986) 61:299–300.

DurayPHSteereAC. Clinical pathologic correlations of Lyme disease by stage.Ann N Y Acad Sci. (1988) 539:65–79. 10.1111/j.1749-6632.1988.tb31839.x

VolkmanDJDattwylerRJ. Immunodiagnosis and treatment of lyme borreliosis.Med Times. (1989) 117:59–71.

CartterMLHadlerJIGerberMAMofensonL. Lyme disease and pregnancy.Conn Med. (1989) 32:341–2.

EdlySJ. Lyme disease during pregnancy.N J Med. (1990) 87:557–60.

OstrovBEAthreyaBH. Lyme disease: difficulties in diagnosis and management.Pediatr Clin North Am. (1991) 38:535–53. 10.1016/S0031-3955(16)38116-0

MeadPB. Bacterial, parasitic and microbial infections in the fetus. In: ReeceEAHobbinsJCMahoneyMJPetrieRHeditors. Medicine of the Fetus & Mother.Philadelphia: J.B. Lippincott Company (1992). p. 376–88.

SicuranzaGBakerDA. Lyme disease in pregnancy. In CoylePKeditor. Lyme Disease.St Louis, MI: Mosby Year Book (1993). P. 49–58

SouzaIEBaleJF. The diagnosis of congenital infections: contemporary strategies.J Child Neurol. (1995) 10:271–82. 10.1177/088307389501000403

GardnerT. Lyme Disease. In: RemingtonJSKleinJOeditors. Remington and Klein’s Infectious Diseases of the Fetus and Newborn Infant.Philadelphia: W.B Saunders Company (2001)). p. 519–641.

American Academy of Pediatrics Committee on Infectious Diseases.Treatment of lyme borreliosis.Pediatrics (1991) 88:176–9. 10.1542/peds.88.1.176

American College of Obstetricians and Gynecologists [ACOG] Committee Opinion: Committee on Obstetrics: Maternal and Fetal Medicine.Lyme disease during pregnancy.Int J Gynecol Obstet. (1992) 39:59–60. 10.1016/0020-7292(92)90781-D

WilliamsCLWelchPC. Lyme disease in pregnancy. In: MeadPBHagerWDeditors. Infection Protocols for Obstetrics and Gynecology: Infectious Diseases Society for Obstetrics and Gynecology.Massachusetts: Medical Economics Publishing (1992). p. 56–61.

CarlomagnoGLuksaVCandussiGRizziGMTrevisanG. Lyme Borrelia positive serology associated with spontaneous abortion in an endemic Italian area.Acta Eur Fertil. (1988) 19:279–81.

WilliamsCBenachJCurranASpierlingPMediciF. Lyme disease during pregnancy a cord blood serosurvey.Ann NY Acad Sci. (1988) 539:504–6. 10.1111/j.1749-6632.1988.tb31922.x

NadalDHunzikerUABucherHUHitzigWHDucG. Infants born to mothers with antibodies against Borrelia burgdorferi at delivery.Eur J Pediatr. (1989) 148:426–7. 10.1007/BF00595903

DleskABrosteSHarkinsPMcCartyPMitchellP. Lyme Seropositivity (LS+) and Pregnancy Outcome (PG) in the Absence of Symptoms (Sx) of Lyme Disease (LD).Arthritis Rheum. (1989) 32:34.

BraceroLWormserGLeikinETejaniN. Prevalence of seropositivity to the lyme disease spirochete during pregnancy in an epidemic area: a preliminary report.J Matern Fetal Invest. (1992) 2:265–8.

StrobinoBAWilliamsCLAbidSChalsonRSpierlingP. Lyme disease and pregnancy outcome: a prospective study of two thousand prenatal patients.Am J Obstet Gynecol. (1993) 169(2 Pt 1):367–74. 10.1016/0002-9378(93)90088-z

HercogováJTománkováMFrösslováDJanovskáD. Casné stadium lymeské borreliózy v prùbehu tehotenství: lécba 15 zen s erythema migrans [Early-stage lyme borreliosis during pregnancy: treatment in 15 women with erythema migrans].Cesk Gynekol. (1993) 58:229–32.

WilliamsCLStrobinoBWeinsteinASpierlingPMediciF. Maternal Lyme disease and congenital malformations: a cord blood serosurvey in endemic and control areas.Paediatr Perinat Epidemiol. (1995) 9:320–30. 10.1111/j.1365-3016.1995.tb00148.x

FigueroaRBraceroLAAguero-RosenfeldMBeneckDColemanJSchwartzI. Confirmation of Borrelia burgdorferi spirochetes by polymerase chain reaction in placentas of women with reactive serology for Lyme antibodies.Gynecol Obstet Invest. (1996) 41:240–3. 10.1159/000292277

MaraspinVCimpermanJLotriè-FurlanSPleterski-RiglerDStrleF. Treatment of erythema migrans in pregnancy.Clin Infect Dis. (1996) 22:788–93. 10.1093/clinids/22.5.788

MaraspinVCimpermanJLotric-FurlanSPleterski-RiglerDStrleF. Erythema migrans in pregnancy.Wein Klin Wochenschr. (1999) 111:933–40.

StrobinoBAbidSGewitzM. Maternal Lyme disease and congenital heart disease: a case-control study in an endemic area.Am J Obstet Gynecol. (1999) 180:711–6. 10.1016/s0002-9378(99)70277-2

RemingtonJSKleinJOMaldonadoYAWilsonCBNizetV. Current concepts of infections of the fetus and newborn infant. In: MaldonadoYNizetVBarnettEEdwardsKMMalleyReditors. Remington and Klein’s Infectious Diseases of the Fetus and Newborn Infant.Amsterdam: Elsevier (2025). p. 2–20.

U.S. Department of Health and Human Services.Tick-Borne Disease Working Group 2022 Report to Congress, 3rd Report. (2022). Available online at: https://www.hhs.gov/sites/default/files/tbdwg-2022-report-to-congress.pdf (accessed March 15, 2025).

LantosPMRumbaughJBockenstedtLKFalck-YtterYTAguero-RosenfeldMEAuwaerterPGet al. Clinical Practice Guidelines by the Infectious Diseases Society of America (IDSA), American Academy of Neurology (AAN), and American College of Rheumatology (ACR): 2020 Guidelines for the Prevention, Diagnosis and Treatment of Lyme Disease.Clin Infect Dis. (2021) 72:2020. 10.1093/cid/ciab049

HarveyWTSalvatoP. ‘Lyme disease’: ancient engine of an unrecognized borreliosis pandemic?Med Hypotheses. (2003) 60:742–59. 10.1016/s0306-9877(03)00060-4

JasikKPOkłaHSłodkiJRozwadowskaBSłodkiARupikW. Congenital tick borne diseases: Is this an alternative route of transmission of tick-borne pathogens in mammals?Vector Borne Zoonotic Dis. (2015) 15:637–44. 10.1089/vbz.2015.1815

CadavidD. Spirochetal infections.Handb Clin Neurol. (2010) 96:179–219. 10.1016/S0072-9752(09)96012-2

HercogováJVanousováD. Syphilis and borreliosis during pregnancy.Dermatol Ther. (2008) 21:205–9. 10.1111/j.1529-8019.2008.00192.x

LarssonCAnderssonMGuoBPNordstrandAHagerstrandICarlssonSet al. Complications of pregnancy and transplacental transmission of relapsing-fever borreliosis.J Infect Dis. (2006) 194:1367–74. 10.1086/508425

BermanSM. Maternal syphilis: pathophysiology and treatment.Bull World Health Organ. (2004) 82:433–8.

ColemanJLBenachJLKarzaiAW. Endogenous and borrowed proteolytic activity in the Borrelia.Microbiol Mol Biol Rev (2021):85:e00217-20. 10.1128/MMBR.00217-20.

TanXPetriBDeVinneyRJenneCNChaconasG. The Lyme disease spirochete can hijack the host immune system for extravasation from the microvasculature.Mol Microbiol. (2021) 116:498–515. 10.1111/mmi.14728

HonarvarNSchaibleUEGalanosCWallichtRSimonMMA. 14,000 MW lipoprotein and a glycolipid-like structure of Borrelia burgdorferi induce proliferation and immunoglobulin production in mouse B cells at high frequencies.Immunology. (1994) 82:389–96.

BarclayAJGCoulerJBS. Tick-borne relapsing fever in central Tanzania.Trans R Soc Trop Med Hyg. (1990) 84:852–6. 10.1016/0035-9203(90)90106-o

MelkertPWStelHV. Neonatal Borrelia infections (relapsing fever): report of 5 cases and review of the literature.East Afr Med J. (1991) 68:999–1005.

MoroMHBjornssonJMariettaEVHofmeisterEKGermerJJBruinsmaEet al. Gestational attenuation of Lyme arthritis is mediated by progesterone and IL-4.J Immunol. (2001) 166:7404–9. 10.4049/jimmunol.166.12.7404

LamJCLariosOEParkinsMDVaughanSD. A case of tick-borne relapsing fever in pregnancy.Can Commun Dis Rep. (2020) 46:362–4. 10.14745/ccdr.v46i10a09

GuggenheimJNHaverkampAD. Tick-borne relapsing fever during pregnancy: a case report.J Reprod Med. (2005) 50:727–9.

Sroda AgudogoJFebres-CorderoDCollierAYA. Day in the woods in pregnancy: fetal and neonatal implications.Neoreviews. (2025) 26:e57–61. 10.1542/neo.26-1-006

FosterEMaesSAHolcombKMEisenRJ. Prevalence of five human pathogens in host-seeking Ixodes scapularis and Ixodes pacificus by region, state, and county in the contiguous United States generated through national tick surveillance.Ticks Tick Borne Dis. (2023) 14:102250. 10.1016/j.ttbdis.2023.102250

LaFondRELukehartSA. Biological basis for syphilis.Clin Microbiol Rev. (2006) 19:29–49. 10.1128/CMR.19.1.29-49.2006

De KoningJDurayPH. Histopathology of human Lyme borreliosis. In: WeberKBurgdorferWeditors. Aspects of Lyme Borreliosis.Berlin: Springer-Verlag (1993). p. 70–92.

HirschfeldMKirschningCJSchwandnerRWescheHWeisJHWootenRMet al. Cutting edge: inflammatory signaling by Borrelia burgdorferi lipoproteins is mediated by toll-like receptor 2.J Immunol. (1999) 163:2382–6. 10.4049/jimmunol.163.5.2382

HarterCABenirschkeK. Fetal syphilis in the first trimester.Am J Obstet Gynecol. (1976) 124:705–11. 10.1016/s0002-9378(16)33340-3

SilversteinAM. Congenital syphilis and the timing of immunogenesis in the human foetus.Nature. (1962) 194:196–7. 10.1038/194196a0

Botey-BatallerJVrijmoethHDUrsinusJKullbergBJvan den WijngaardCCTer HofstedeHet al. A comprehensive genetic map of cytokine responses in Lyme borreliosis.Nat Commun. (2024) 15:3795. 10.1038/s41467-024-47505-z

SadowskyDWAdamsKMGravettMGWitkinSSNovyMJ. Preterm labor is induced by intraamniotic infusions of interleukin-1β and tumor necrosis factor-α but not by interleukin-6 or interleukin-8 in a nonhuman primate model.Am J Obstet Gynecol. (2006) 195:1578–89. 10.1016/j.ajog.2006.06.072

SilverRMParkerCBReddyUMGoldenbergRCoustanDDudleyDJet al. Antiphospholipid antibodies in stillbirth.Obstet Gynecol. (2013) 122:641–57. 10.1097/AOG.0b013e3182a1060e

GwynnePJClendenenLHTurkSPMarquesARHuLT. Antiphospholipid autoantibodies in Lyme disease arise after scavenging of host phospholipids by Borrelia burgdorferi.J Clin Invest. (2022) 132:e152506. 10.1172/JCI152506

MoodyKDBartholdSW. Relative infectivity of Borrelia burgdorferi in Lewis rats by various routes of inoculation.Am J Trop Med Hyg. (1991) 44:135–9. 10.4269/ajtmh.1991.44.135

MatherTTelfordSRAdlerGH. Absence of transplacental transmission of Lyme disease spirochetes from reservoir mice (Peromyscus leucopus) to their offspring.J Infect Dis. (1991) 164:564–7. 10.1093/infdis/164.3.564

WoodrumJEOliverJH. Investigation of venereal, transplacental, and contact transmission of the lyme disease spirochete, Borrelia burgdorferi, in Syrian hamsters.J Parasitol. (1999) 85:426–30. 10.2307/3285773

VelásquezCVMoustafaMAMRochaSCParveenN. Borrelia burgdorferi colonizes the mammary glands of lactating C3H mice: does not cause congenital Lyme disease.Microbes Infect. (2024) 26:105241. 10.1016/j.micinf.2023.105241

LischerCJLeuteneggerCMBraunULutzH. Diagnosis of Lyme disease in two cows by the detection of Borrelia burgdorferi DNA.Vet Rec. (2000) 146:497–9. 10.1136/vr.146.17.497

BurgessECPatricanLA. Oral infection of Peromyscus maniculatus with Borrelia burgdorferi and subsequent transmission by Ixodes dammini.Am J Trop Med Hyg. (1987) 36:402–7. 10.4269/ajtmh.1987.36.402

ColburnPSHBalckerGGallowaySFengQLeeBTLiuKet al. Lyme disease increases risk for multiple gynecological conditions.medRxiv [Preprint]. (2025). 10.1101/2025.03.03.25323258

GinsbergH. A model of the spread of Lyme disease in natural populations.Ann N Y Acad Sci. (1988) 539:379–80. 10.1111/j.1749-6632.1988.tb31876.x

BosticTDKugelerKJHinckleyAF. Pregnancy among reported lyme disease cases-United States, 1992-2019.Zoonoses Public Health. (2024) 8:972–7. 10.1111/zph.13183

MaraspinVLusaLBlejecTRužiæ-SabljiæEPohar PermeMStrleF. Course and outcome of erythema migrans in pregnant women.J Clin Med. (2020) 9:2364. 10.3390/jcm9082364

CourvilleJMCzuzoj-ShulmanNSpenceARAbenhaimHA. Obstetrical and neonatal outcomes in women with gestational Lyme disease.Int J Gynaecol Obstet. (2024) 166:451–7. 10.1002/ijgo.15380

HorowitzRJYunkerLL. Lyme disease and pregnancy: implications of chronic infection, PCR testing, and prenatal treatment.Proceedings of the 16th International Scientific Conference on Lyme Disease & Other Tick-Borne Disorders.Hartford: Lyme Disease Foundation (2003).

MoorePS. Fetal effects from lyme disease. In: BuyseMLeditor.The Birth Defects Encyclopedia.Oxford: Blackwell Scientific Publications (1990). p. 696–7.

TrevisanGRuscioMdi MeoNNanKCincoMTrevisiniSet al. Case Report: Lyme borreliosis and pregnancy – our experience.Front Med. (2022) 9:816868. 10.3389/fmed.2022.816868

ÖnkGAcunCKalayciMCagaviFAcikgozBTanriverdiA.Gestational Lyme disease as a rare cause of congenital hydrocephalus.J Turk Ger Gynecol Assoc. (2005) 6:156–7.

MaraspinVRužiæ-SabljiæEPleterski-RiglerDStrleF. Pregnant women with erythema migrans and isolation of borreliae from blood: course and outcome after treatment with ceftriaxone.Diagn Microbiol Infect Dis. (2011) 71:446–8. 10.1016/j.diagmicrobio.2011.07.017

LeaveyKMacKenzieRKFaberSLloydVKMaoCWillsMKBet al. Lyme borreliosis in pregnancy and associations with parent and offspring health outcomes: an international cross-sectional survey.Front Med. (2022) 9:1022766. 10.3389/fmed.2022.1022766

SchmidtBLAbererEStockenhuberCKladeHBreierFLugerA. Detection of Borrelia burgdorferi DNA by polymerase chain reaction in the urine and breast milk of patients with Lyme borreliosis.Diagn Microbiol Infect Dis. (1995) 21:121–8. 10.1016/0732-8893(95)00027-8

MylonasI. Borreliosis during pregnancy: a risk for the unborn child?Vector Borne Zoonotic Dis. (2011) 11:891–8. 10.1089/vbz.2010.0102

LawrenceRM. Transmission of infectious diseases through breast milk and breastfeeding. In: LawrenceRALawrenceRMeditors. Breastfeeding: A Guide for the Medical Professional.Amsterdam: Elsevier (2011). p. 406–73. 10.1016/B978-1-4377-0788-5.10013-6

LakosASolymosiN. Maternal Lyme borreliosis and pregnancy outcome.Int J Infect Dis. (2010) 14:e494–8. 10.1016/j.ijid.2009.07.019

WaddellLAGreigJRobbinLHinckleyAFOgdenNH. A systematic review on the impact of gestational Lyme disease in humans on the fetus and newborn.PLoS One. (2018) 13:e0207067. 10.1371/journal.pone.0207067

VañousováDNemcovaAHulínskáDSchmiedbergerovaRHercogováJ. Transplacentární prenos borelií? [Transplacental transmission of borrelia?].Cesk Dermatol. (2007) 82:218.

HulínskáDVotıpkaJVanousováDHercogováJHulínskıVDrevováHet al. Identification of Anaplasma phagocytophilum and Borrelia burgdorferi sensu lato in patients with erythema migrans.Folia Microbiol. (2009) 54:246–56. 10.1007/s12223-009-0039-0

HulínskáDVotıpkaJHoøejšíJ. Diseminovaná borrelióza a její prùkaz v laboratoři [Disseminated Lyme borreliosis and its laboratory diagnosis].Zprávy Epidemiologie A Mikrobiologie. (2011) 20:24–6.

LuftBJGorevicPDHalperinJJVolkmanDJDattwylerRJ.A perspective on the treatment of Lyme borreliosis.Rev Infect Dis. (1989) 11(Suppl 6):S1518–25. 10.1093/clinids/11.supplement_6.s1518

LazebnikTAZal’tsmanPL. [In Honor of the 100th Anniversary of the Birth of A.G. Panov: a case of congenital neuroborreliosis].Neurosurg Neurol Childhood. (2005) 2:68–70.

O’BrienJMartensM. Lyme disease in pregnancy: a New Jersey medical advisory.MD Advis. (2014) 7:24–7.

LambertJS. An overview of tickborne infections in pregnancy and outcomes in the newborn: the need for prospective studies.Front Med. (2020) 7:72. 10.3389/fmed.2020.00072

JonesCRSmithHSGibbEJohnsonL.Gestational Lyme Disease Case Studies of 102 Live Births. Lyme Times (2005) 42:36–38.

DorwardDWSchwanTGGaronCF. Immune capture and detection of Borrelia burgdorferi antigens in urine, blood, or tissues from infected ticks, mice, dogs, and humans.J Clin Microbiol. (1991) 29:1162–70. 10.1128/jcm.29.6.1162-1170.1991

World Health Organization [WHO].Congenital Lyme Disease.Geneva: World Health Organization (2026). Available online at: https://www.who.int/standards/classifications/frequently-asked-questions/congenital-lyme-disease (accessed August 10, 2025).

OmarAGrenierLNMarquezOFaberSDarlingEK. Perinatal transmission of Lyme disease: a qualitative study investigating the research priorities of patients with Lyme disease in pregnancy.PLoS One. (2024) 19:e0294265. 10.1371/journal.pone.0294265

WilliamsMESchwartzDADeBiasiRLMulkeySB. Examining infant and child neurodevelopmental outcomes after lyme disease during pregnancy.Pathogens. (2024) 13:1029. 10.3390/pathogens13121029

McLennanGDaleSEGillimLWeinblattVWallersteinRNaidesSJ. Developing a prospective gestational lyme disease study.Methods Mol Biol. (2024) 2742:259–78. 10.1007/978-1-0716-3561-2_18

Defense Health Agency Research and Development, Congressionally Directed Medical Research Programs (CDMRP) Tick-Borne Disease Research Program. Anticipated Funding Opportunities for Fiscal Year 2026. (2026). Available online at: https://cdmrp.health.mil/pubs/press/2026/tbdrppreann (accessed February 14, 2026).

(C) Lyme Borreliosis Alapítvány

Kapcsolódó híreink