WASHINGTON, DC – Az amerikai szenátus elfogadta a Kay Hagan Tick Actet (S.2398), amely 2030-ig meghosszabbítja az ország kullancsok által terjesztett betegségekkel kapcsolatos meglévő keretrendszerét, biztosítva, hogy a kullancsok által terjesztett betegségek kutatását, megelőzését, diagnosztikáját és kezelését javító program folytatódjon. A program szövetségi finanszírozása tavaly szeptemberben megszűnt, most azonban megújítható.
Jack Reed szenátor (demokrata, Rhode Island), a törvényjavaslat egyik társszponzora – amelynek Susan Collins (republikánus, Maine) és Tina Smith (demokrata, Minnesota) szenátorok az élharcosai –, évek óta küzd a kullancsok által terjesztett betegségek által érintett emberekért, és élen járt azokban a törekvésekben, amelyek a szövetségi finanszírozás növelésére irányulnak a kullancsok terjedése elleni küzdelemben, valamint a gyógymód és a hatékony kezelések megtalálásában.
A Kay Hagan Tick Act egyesíti azokat az erőfeszítéseket, amelyek a Lyme-kór és más, kullancsok által terjesztett betegségek jelentette riasztó közegészségügyi fenyegetés kezelésére irányulnak.
A törvényjavaslatot Kay Hagan (demokrata, Észak-Karolina) korábbi szenátor tiszteletére nevezték el, aki 2019 őszén, 66 éves korában hunyt el a Powassan-vírus néven ismert, kullancsok által terjesztett betegség szövődményei következtében, amellyel mindössze három évvel korábban fertőződött meg.
„Ez a törvényjavaslat tisztelgés korábbi kollégánk, Kay Hagan, valamint mindazon családok előtt, akiket kullancscsípés érintett. A szövetségi kormánynak be kell fektetnie a Lyme-kór és más, kullancsok által terjesztett betegségek elleni kutatásba, és segítenie kell a kutatóknak abban, hogy gyorsan és pontosan diagnosztizálják az embereket, és összekapcsolják őket olyan hatékony kezelésekkel, amelyek életeket menthetnek, és jobb egészségügyi eredményekhez vezethetnek a szenvedők számára” – mondta Reed szenátor, aki azt is megjegyezte, hogy szeretné, ha a szövetségi kormány támogatná a fontos, Rhode Islanden folyó kullancskutatást. „Amerika kullancsproblémája egyre nő, és a kullancsok elleni küzdelemre fordított szövetségi befektetés mértékének lépést kell tartania ezzel. A Kay Hagan Tick Act már eddig is javította a közegészségügyi ismereteket és a megelőzési stratégiákat, de többet kell tennünk.”
Reed megjegyezte, hogy a Rhode Island-i Egyetem lenyűgöző munkát végez a kullancsok terjedésének nyomon követésében, valamint az emberek tájékoztatásában a kullancsokról, a kullancsok által terjesztett betegségekről és a kullancsmegfigyelésről.
A Kongresszus 2019-ben fogadta el először a Kay Hagan Tick Actet, és 150 millió dollárt hagyott jóvá az Egyesült Államok Egészségügyi és Humánszolgáltatási Minisztériuma számára a kullancsok által terjesztett betegségek kutatásának, tesztelésének és kezelésének javítására, valamint a kullancskutatási erőfeszítések összehangolására több minisztérium között. A törvény emellett felhatalmazta az Egyesült Államok Betegségmegelőzési és Járványügyi Központját (CDC) arra, hogy évi 20 millió dollár szövetségi támogatást nyújtson állami és helyi egészségügyi hivataloknak, valamint a lakossági tájékoztatásra és a kullancsokkal kapcsolatos biztonsági tudatosságot és oktatást célzó kampányokra.
Reed, aki a Szenátus Költségvetési Bizottságának tagja, azért küzd, hogy a 2027-es szövetségi költségvetésben összesen 275 millió dollár szövetségi finanszírozást biztosítsanak a kullancsok és a kullancsok által terjesztett betegségek kutatására, ami jelentős, 90 millió dolláros növekedést jelentene a Kongresszus által a 2026-os pénzügyi évben ezekre a célokra elkülönített összeghez képest.
Reed szerint ez egy szükséges befektetés, mivel a becslések szerint önmagában a Lyme-kór évente több mint 1 milliárd dollárba kerül az amerikai egészségügyi rendszernek, és ez a szám nem tartalmazza teljes mértékben a többi, kullancsok által terjesztett fertőzést, az állatorvosi ellátást vagy a haszonállat-tenyésztési ágazat veszteségeit. Egy 2025-ös jelentés valóban megállapította, hogy: „A kullancsok által terjesztett kórokozók okozta betegségek évente becslések szerint 13–19 milliárd dolláros veszteséget okoznak az Egyesült Államok haszonállat-termelőinek.”
Az Egyesült Államok különböző régióiban mintegy 15 kórokozó mikrobát terjesztenek a különféle kullancsfajok. A szarvaskullancs, amely az északkeleti régióban széles körben elterjedt, hét betegséget terjeszt, köztük a „nagy hármat”, vagyis a leggyakoribb megbetegedéseket: a Lyme-kórt, amely a legelterjedtebb; az anaplazmózist, amely a fehérvérsejteket fertőzi meg, és szisztémás megbetegedést okoz; valamint a babesiózist, egy vérfertőzést, amely súlyos megbetegedést okozhat, és amelyet a Babesia microti nevű parazita idéz elő, amelyet a kullancsok fehérlábú egerektől szereznek be, majd az embereknek adnak át.
New Englandben egyre elterjedtebb a Lone Star kullancs (amelyet a nőstények hátán található jellegzetes fehér foltról neveztek el) is, amelynek csípése allergiás reakciót válthat ki, ami Alfa-gal-szindrómát (AGS) okozhat; ez időnként vörös hús iránti allergiát, influenzaszerű tüneteket és egyéb mellékhatásokat idéz elő. Bizonyos kullancsfajok által terjesztett egyéb súlyos betegségek közé tartozik a Sziklás-hegységi foltos láz és a Powassan-vírus.
A Rhode Island-i Egyetem (URI) TickEncounter programja révén – amelyet Dr. Thomas Mather vezet (közismert nevén „The TickGuy”, azaz „A Kullancspasi”) – gyűjtött adatok szerint az elmúlt évtizedben 1300 százalékkal nőtt a Lone Star kullancsokkal való, az „Óceán Állam” (Rhode Island) lakosai által jelentett találkozások száma. Egy másik kullancsfaj, az invazív hosszúszarvú kullancs (longhorned tick) szintén megjelent Rhode Island egyes részein, különösen Block Islanden és Rhode Island déli tengerparti közösségeiben.
„A Lyme-kór és más, kullancsok által terjesztett betegségek továbbra is súlyos és egyre növekvő közegészségügyi kihívást jelentenek. Sokat léptünk előre, de többet kell tennünk. A szövetségi kutatási és beavatkozási befektetések kulcsfontosságúak ahhoz, hogy lépést tartsunk ezekkel a gyakran rejtélyes betegségekkel, és biztonságban tartsuk az embereket, különösen itt, Rhode Islanden és az egész északkeleti régióban” – mondta Reed, aki 2016-ban kulcsszerepet játszott a Lyme-kór és más, kullancsok által terjesztett betegségek elleni nemzeti stratégia kidolgozásában.
Egy háromirányú megközelítést alkalmazva a Kay Hagan Tick Reauthorization Act a következőket tenné:
- Előírná az Egészségügyi és Humánszolgáltatási Minisztérium (HHS) számára, hogy folytassa a vektorok által terjesztett, emberi megbetegedéseket okozó betegségek megelőzésére és kontrolljára vonatkozó nemzeti közegészségügyi stratégiájának megvalósítását és szükség szerinti frissítését. Ez a stratégia meghatározó szerepet játszott a kullancsok által terjesztett betegségek kutatásának bővítésében, a tesztelés és a diagnosztika fejlesztésében, valamint az erőfeszítések összehangolásában a szövetségi kormányzaton belül.
- Öt évre meghosszabbítaná a Vektorok Által Terjesztett Betegségekkel Foglalkozó Regionális Kiválósági Központok (Regional Centers of Excellence in Vector-Borne Disease) finanszírozását. E központok finanszírozását, amelyet 2017-ben ítéltek oda, idén szüntetik meg. Ezek a központok vezették a kullancsok által terjesztett betegségek elleni tudományos választ, amelyek jelenleg az Egyesült Államokban előforduló, vektorok által terjesztett betegségek 75 százalékát teszik ki.
- Meghosszabbítaná a CDC állami egészségügyi hivataloknak nyújtott támogatásait az adatgyűjtés és -elemzés javítása, a korai felismerés és diagnózis támogatása, a kezelés javítása, valamint a tudatosság növelése érdekében. Ezek a támogatások segítenék az egyes államokat abban, hogy tovább építsék a Lyme-kórral és más, vektorok által terjesztett betegségekkel kapcsolatos közegészségügyi infrastruktúrájukat, és köz-magán társulások révén bővítsék kezdeményezéseiket.
Az amerikai Képviselőház hasonló intézkedést fogadott el. A két kamarának azonos szövegű törvényjavaslatot kell elfogadnia, mielőtt azt az elnök asztalára küldhetik aláírásra.
(C) Lyme Borreliosis Alapítvány
