Már Ötzi, az 5300 évvel ezelőtt a jég fogságába került ősember esetében végzett vizsgálatok is kimutatták a Lyme-kór jelenlétét. Bár a kullancscsípés körüli humánegészségügyi kockázatok nem tartoznak közvetlenül az agráriumhoz, mégsem kerülhető meg a témakör.
A riportot személyes érintettség ihlette, hosszú út, számtalan negatív lelet, szakvélemény vezetett a várva várt diagnózisig. Több évtizedes kételkedés, egy félig elpazarolt gyermekkor, értetlenség, meghatározhatatlan eredetű látászavarok végén úgy tűnik, fény derül a valóságra. És bár klasszikusan nem télies a témakör, vannak olyan kullancsfajok, amelyek már akár enyhe fagy esetén is képesek gazdát keresni: figyelmünk sosem lankadhat, és jobb, ha készülünk a felmelegedésre.
Nem csak Lyme-kór állhat a háttérben
A Lyme-kór a legközismertebb kullancs által terjesztett betegség. A Borrelia burgdorferi sensu lato baktériumcsalád különböző törzsei (pl. Borrelia burgdorferi, B. afzelii stb) okozzák, amelyek Magyarországon is nagy számban fordulnak elő. A többnyire a köztudatban elterjedt és a betegség „bizonyítékaként” kezelt klasszikus tünet a csípés helyén megjelenő, néha céltáblaszerű bőrpír, az úgynevezett erythema migrans. Emellett fáradtság, izom- és ízületi fájdalmak is jelentkezhetnek. De ez közel sem minden, mondja dr. Esztó Klára bőrgyógyász, klinikai immunológus, Lyme-specialista szakorvos.
A Lyme-kór korai felismerés esetén antibiotikumos kezeléssel általában jól gyógyítható, ám
Így sokan nem is tudják, hogy kullancs által terjesztett betegség áll panaszaik hátterében, különösen akkor, ha a csípést sem vették észre.
Társfertőzések
Esztó Klára több évtizedes tapasztalata szerint a kullancs által közvetített fertőzés sokszor nem önmagában jelentkezik. A kullancs olyan vektorszervezet, amelyben egyszerre több kórokozó is életképes maradhat, és egyetlen vérszívás során többféle fertőzést adhat át. Sajnálatos módon sokan nem tulajdonítanak túl nagy jelentőséget a társfertőzéseknek, és kétségbe vonják az ezzel kapcsolatos egészségügyi ismereteket, magyarázza a szakorvos. A Lyme-kór mellett egyre gyakrabban kerülnek szóba a Bartonella, ritkán az Anaplasma és az Ehrlichia baktériumok, valamint a Babesia nevű egysejtű parazita okozta megbetegedések is. Utóbbi az állatorvoslásból jól ismert, hiszen a kutyák babeziózisa súlyos, akár halálos kimenetelű betegség is lehet, de a kórokozóval a kullancs az embert is megfertőzheti, és az igen ritkán, emberben is megbetegedést okozhat.
Hogyha valakinek babesia okozta betegsége van, ott az antibiotikumos kúra rendszerint kudarcot vall, lévén egysejtű a kórokozó, és sokszor csak a malária ellenes készítmények hatékonyak érdemben ellene. Esztó Klára elmondta, hogy legrosszabb esetben akár 7-8 fertőző ágens is előfordulhat a beteg szervezetében.
Miért nehéz a diagnózis?
A közönséges kullancs által terjesztett betegségek egyik legnagyobb problémája a változatos és gyakran nem specifikus tünetegyüttes. A betegek fáradékonyságra, alvászavarokra, fejfájásra, ízületi és izomfájdalmakra, zsibbadásokra panaszkodnak, melyek nem ritkán mentális zavarokkal társulnak (és ez csak a tünetek töredéke). Gyakran a koncentrációs nehézséget, memóriazavart a szorongást, sőt a pánikérzést is ezek a fertőzések okozzák.
Kiemelés: Ezek a panaszok könnyen félrevezethetik mind a beteget, mind a kezelőorvost, hiszen számos más betegség, sőt pszichés túlterhelés vagy stressz is okozhat hasonló tüneteket. A hagyományos laborvizsgálatok sokszor nem adnak egyértelmű választ, a szerológiai tesztek eredményei pedig nem mindig tükrözik pontosan a szervezetben zajló folyamatokat.
A tévedések elkerüléséért mindig el kell végezni a differenciál diagnózis szerinti vizsgálatokat. Ha ezek megtörténtek, és a klinikai kép jellegzetes, érdemes a beteg állapotjavítása reményében ex juvantibus (a terápia sikerességéből következtethető) kezelést adni. Előfordul, hogy valaki szerológiailag pozitív, mégis teljesen panaszmentes, míg mások súlyos tünetekkel küzdenek negatív vagy bizonytalan szerológiai eredmények mellett. Ebben az immunrendszer állapota, az egyéni genetikai hajlam és a fertőzések kombinációja is döntő szerepet játszik. Esztó Klára hangsúlyozza: leletet nem kell kezelni, csak a betegséget.
Miért érintettek különösen a gazdálkodók?
Magyarország földrajzi adottságai és élővilága miatt a kullancsok gyakorlatilag az ország egész területén jelen vannak, melyek közül csak a közönséges kullancs (Ixodes ricinus) terjeszti ezeket a fertőzéseket. Az énekesmadarak, kisemlősök, sünök, gyíkok, kint tartott házi kedvencek is terjesztik őket, és az enyhébb telek, valamint az éghajlatváltozás kedvez a fennmaradásuknak.
A mezőgazdaságban, erdészetben, vadgazdálkodásban dolgozók rendszeresen tartózkodnak olyan élőhelyeken, ahol ezen kullancsok nagy számban fordulnak elő.
Kiemelés: Fontos tudni, hogy a gyógyszeres terápia nem ad védettséget: aki egyszer átesett Lyme-kóron vagy más kullancs által terjesztett fertőzésen, újra és újra megfertőződhet.
Intő jelek
A szakember szerint az egyik legfontosabb figyelmeztető jel az, ha valaki hosszabb időn keresztül rosszul érzi magát, és a panaszok okát nem sikerül egyértelműen tisztázni, akár minden általános labor lelet negatív. Ilyenkor érdemes számolni a kullancs által terjesztett betegségek lehetőségével.
A megelőzés továbbra is kulcsfontosságú: megfelelő ruházat, zárt öltözet, rendszeres önvizsgálat, a kullancs mielőbbi és szakszerű eltávolítása. Ha pedig a tünetek fennmaradnak, célszerű olyan szakorvost felkeresni, aki a Lyme-kór és a társfertőzések összefüggéseiben is jártas.
A kórokozók kiirtásának nehézségei
Sajnos a szóban forgó kórokozók rendkívül ellenállóak. A ,,túlélő” stratégiákkal élő baktériumok nem biztos, hogy egy szabványterápia segítségével kipusztíthatók, mondja a szakorvos. Bizonyos baktériumok képesek olyan túlélési formákat felvenni, amelyekre nem hat az antibiotikum – teszi hozzá. Sok bizonyíték van arra, hogy állatokban, a megkapott terápiák ellenére is, élő kórokozókat tudnak kimutatni. Már emberben is igazolták ezt cseh kutatók. Nagyon érdekes, izgalmas téma, de sajnálatos módon nincsen konszenzus a világon a kezelésre vonatkozóan A szakirodalom alapján Amerikában ugyanezek a viták folynak.
Leginkább az ember immunrendszere és genetikai tulajdonságai, hajlamai, valamint egyéb fertőzései vagy betegségei. Van, akinek pokoli ízületi fájdalmai, valakinek ehelyett arcidegbénulása lesz. Természetesen a tünetegyüttes attól is függ, hogy hová kerül a kullancs vérszívásakor a kórokozó, de egy biztos: hazánk a kullancsok fertőzöttsége alapján endemiásnak számít, ami gyakori fertőzöttséget jelent, ebből kifolyólag mindig gondolnunk kell erre az eshetőségre is.
