A Lyme-kór, más néven Lyme-borreliosis, világszerte a leggyakoribb kullancs által terjesztett bakteriális fertőzés. A betegséget a Borrelia burgdorferi sensu lato komplex tagjai okozzák, amelyek számos szervrendszert érinthetnek, így a bőrt, az ízületeket, az idegrendszert és az érrendszert is. A klinikai megjelenés rendkívül változatos, különösen a késői stádiumban, amikor a fertőzés tartós immunológiai és vaszkuláris következményekkel járhat.
A Raynaud-szindróma olyan funkcionális keringési zavar, amelyben hideg vagy érzelmi stressz hatására a perifériás kiserek – leggyakrabban az ujjak és lábujjak artériái és arteriolái – átmenetileg összehúzódnak. Ennek következtében az érintett területek elsápadnak, majd elkékülnek, végül az átmelegedést követően kipirulnak. A jelenség lehet elsődleges (idiopátiás), de gyakran másodlagos formában jelenik meg, amikor valamilyen alapbetegség – például autoimmun, kötőszöveti, vaszkuláris vagy a mindezeket kiváltó infekciós kórkép – áll a háttérben.
A Global Lyme Alliance összefoglalója szerint egyre több klinikai megfigyelés utal arra, hogy a Lyme-kór egyes betegeknél Raynaud-típusú tünetekkel társulhat. Bár a Lyme-fertőzés nem tartozik a klasszikus Raynaud-okozó tényezők közé, a két állapot között biológiailag hihető kapcsolat állhat fenn, különösen krónikus vagy késői stádiumú fertőzés esetén. A Lyme-kórhoz társuló Raynaud-jelenség gyakran atípusos formában jelentkezik: nem mindig szimmetrikus, idősebb életkorban alakul ki, és más neurológiai vagy keringési panaszokkal társulhat, ami inkább másodlagos Raynaud-ra utal.
Patofiziológiai szempontból a Raynaud-szindróma kialakulásában kulcsszerepet játszik a szimpatikus idegrendszer túlzott vazokonstriktív válasza, amely elsősorban az érfalak simaizomsejtjein elhelyezkedő α-adrenerg receptorokon keresztül valósul meg. Egészséges szervezetben ezt az érszűkületi reakciót hatékony vazodilatációs mechanizmusok – például az endotél által termelt nitrogén-monoxid – ellensúlyozzák. Amennyiben azonban az érfal gyulladásos, strukturálisan károsodott vagy endotél-diszfunkcióval érintett, az érszűkület túlzottá és elhúzódóvá válhat.
A Lyme-kór során több olyan mechanizmus is aktiválódhat, amely ezt az egyensúlyt kedvezőtlen irányba tolja. A Borrelia spirochéták képesek az endotélsejtekhez tapadni, illetve az intercelluláris térben mozogni, ami lokális gyulladást, mikrocirkulációs zavart és endotél-diszfunkciót eredményezhet. Emellett a fertőzés az autonóm idegrendszer működését is befolyásolhatja, ami fokozhatja a vazospasztikus hajlamot, és érzékenyebbé teheti az ereket a hidegingerre.
A fertőzés immunológiai következményei szintén jelentősek. Krónikus vagy késői stádiumú Lyme-kórban autoimmun jellegű folyamatok, immunkomplex-képződés és cryoglobulinaemia is kialakulhat. A hideg hatására precipitálódó cryoglobulinok és immunkomplexek a perifériás kiserekben lerakódva rontják a mikrokeringést, fokozzák az ischaemiás epizódokat, és hozzájárulhatnak a Raynaud-tünetek megjelenéséhez vagy súlyosbodásához. Ezek a mechanizmusok jól illeszkednek ahhoz a klinikai megfigyeléshez, hogy a hideg expozíció Lyme-kóros betegeknél különösen kifejezett Raynaud-panasszal járhat.
Már az 1990-es évek elején magyar kutatók is beszámoltak olyan Lyme-kóros esetekről, amelyekben Raynaud-típusú tünetek jelentkeztek, és antibiotikus kezelés hatására enyhültek. Azóta több esettanulmány és kisebb megfigyelés erősítette meg ezt az összefüggést. Egy 2022-es publikációban például késői stádiumú borreliosisban szenvedő betegnél atípusos Raynaud-szindrómát, bőrelváltozásokat és cryoglobulinaemiát írtak le, amelyek perifériás keringési zavarral társultak. Ezekben az esetekben a hideg egyértelműen provokálta a tüneteket.
Klinikai szempontból mindez azt jelenti, hogy Lyme-kóron átesett betegeknél, akik hideg hatására ujjsápadásról, zsibbadásról, fájdalomról vagy kékes elszíneződésről számolnak be, indokolt felvetni a másodlagos Raynaud-szindróma lehetőségét. A Global Lyme Alliance beszámolói szerint egyes esetekben a célzott antibiotikus kezelés nemcsak az infekciós tüneteket, hanem a Raynaud-jelenséget is enyhítette, ami a fertőzés oki szerepét valószínűsíti.
A kezelés alapját továbbra is az alapbetegség, azaz a Lyme-kór adekvát antibiotikus terápiája jelenti. Emellett kiemelten fontos a hideg expozíció kerülése, a végtagok megfelelő védelme, valamint az életmódbeli tényezők rendezése, beleértve a dohányzás elhagyását, a koffeinbevitel mérséklését és a stressz csökkentését. Súlyosabb esetekben értágító gyógyszerek – például kalciumcsatorna-blokkolók – alkalmazása is megfontolható, azonban ezek hatékonysága nagymértékben függ attól, hogy sikerül-e a háttérben álló fertőzéses és gyulladásos folyamatokat kontrollálni. A multidiszciplináris megközelítés – infektológus, reumatológus és angiológus együttműködésével – különösen indokolt lehet.
Még egy szempont, amit érdemes lehet figyelembe venni a Lyme-kór társfertőzései, pl. Bartonella, Babesia. Ezek a Lyme-kórral együttesen, vagy önállóan tovább fokozhatják a vaszkuláris, endoteliális érintettséget, így a tüneteket felerősíthetik.
Összefoglalva, bár a Lyme-kór és a Raynaud-szindróma közötti kapcsolatot jelenleg elsősorban esettanulmányok és kisebb megfigyelések támasztják alá, az érrendszeri, immunológiai és autonóm idegrendszeri érintettség jól dokumentált a borreliosisban. A hideg, mint provokáló tényező, logikusan illeszkedik ebbe a patofiziológiai keretbe. Ezért a Raynaud-jelenség differenciáldiagnózisában – különösen atípusos, későn jelentkező vagy terápiára rosszul reagáló esetekben – indokolt lehet a fertőzéses háttér, így a Lyme-kór lehetőségének mérlegelése.
Irodalomjegyzék
https://link.springer.com/article/10.1007/s00296-024-05580-x
Zajkowska A. et al. Atypical Raynaud’s syndrome and skin changes in late Lyme disease with cryoglobulinemia. ResearchGate, 2022.
https://www.nejm.org/doi/10.1056/NEJMra1507638
https://academic.oup.com/rheumatology/article-abstract/44/5/587/2899267
https://www.globallymealliance.org/blog/raynauds-syndrome-and-lyme-disease
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/0140673690910418
(C) Lyme Borreliosis Alapítvány
