A Finn Nemzeti Egészségügyi és Jóléti Intézet (THL) bejelentette, hogy az elmúlt években emelkedett a kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás (kullancsencephalitis, TBE) vírus okozta megbetegedések száma.
A finn Iltalehti hírportál szerint a kullancspopuláció növekedése a globális felmelegedés és a klímaváltozás következménye. Állításuk szerint a szokatlanul enyhe tél miatt a kullancsok egész évben aktívak maradtak.
Sami Salminen, a Nyugat-Finnországban működő Pihlajalinna Punkkibus és Egészségügyi Szolgáltatások vezető főorvosa így nyilatkozott:
„Ezért tavasszal és nyáron várhatóan tovább nő a kullancsok száma, ami egyúttal fokozza a kullancsok által terjesztett betegségek kockázatát is.”
36%-kal nagyobb a Lyme-kór kialakulásának kockázata
A SOS Lyme Alapítvány több mint kétszáz tanulmányt feldolgozó áttekintése szerint a vidéki területeken élők esetében 36%-kal magasabb a Lyme-kór kialakulásának kockázata kullancscsípés következtében.
A kockázatot növelő tényezők közé tartozik a háziállatok tartása, a szabadtéri tevékenységek végzése, a mezőgazdaságban, halászatban vagy állattenyésztésben végzett munka, valamint az észak-spanyolországi lakóhely.
Hasonlóképpen, a kullancsok által erősen fertőzött területeken végzett tevékenységek – például túrázás, kempingezés vagy horgászat – szintén hozzájárulhatnak a fertőzéshez. Ezek a tevékenységek jellemzően természetes környezetben zajlanak, ahol a kullancsok nagy számban fordulnak elő, különösen tavasszal, amikor a populációjuk gyorsan növekszik.
„Ez a kockázat még magasabb azoknál, akik az erdészetben, mezőgazdaságban vagy állattenyésztésben dolgoznak, mivel munkájuk során rendszeresen ki vannak téve a kullancsok élőhelyeinek. Ezek a foglalkozások gyakran hosszabb időtöltést jelentenek erdős vagy füves területeken, ahol az Ixodes ricinus nemzetségbe tartozó kullancsok elterjedtek” – magyarázta Dr. Mariano Bueno, a SOS Lyme Alapítvány elnöke és a Biosalud Nappali Kórház igazgatója.
Fontos megjegyezni, hogy a háziállatot tartó háztartásokban 1,83-szor nagyobb az esélye annak, hogy kullancsot találnak a lakókörnyezetben, és 1,49-szer nagyobb a kockázata annak, hogy a családtagokon megtapadt kullancsot észlelnek, mint azokban a háztartásokban, ahol nincs háziállat.
A macskatartás 11,1%-kal növeli a Lyme-kór kialakulásának valószínűségét, mivel a macskák jellemzően szabadabban kóborolnak, mint a kutyák, ami kevesebb gazdai ellenőrzést eredményez – fejtette ki Dr. Bueno.
„Annak az oka, hogy a macskák nagyobb kockázatot jelentenek az emberek számára Lyme-kór szempontjából, mint a kutyák, az, hogy szabadon engedve messzebbre elkóborolnak, kisrágcsálókra vadásznak, és a gazdák ritkábban alkalmaznak kullancsellenes megelőzést – akár nyakörvvel, akár alapos átvizsgálással” – tette hozzá.
A Ticks and Tick-borne Diseases című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint Észak-Spanyolország – ahol az országon belül a legtöbb Lyme-kór miatti kórházi ellátás történik – különösen érintett. Ennek oka a mérsékelt és nedves éghajlat, amely kedvez a kullancsok elterjedésének, különösen a Kantábriai-hegység térségében, ahol ez lehetővé teszi, hogy az Ixodes ricinus nimfái egész évben aktívak maradjanak.
Szerkesztői megjegyzés:
Nemcsak a tavasz és a nyár jelent fokozott kockázatot a kullancsok és az általuk terjesztett Lyme-kór szempontjából – a klímaváltozás miatt az enyhébb telek is növelik a veszélyt. A kutatások szerint a legtöbb kullancsfaj már 5–7 °C körüli napi átlaghőmérsékletnél aktívvá válik, és ilyenkor már „vadászik” gazdatestre, tehát akár a késő őszi vagy enyhébb téli napokon is találkozhatunk velük a szabadban.
A kullancsok optimális aktivitási tartománya általában 10–26 °C közötti hőmérséklet és magas páratartalom, ami a tavaszi–nyári időszakban a leggyakoribb, de az sem ritka, hogy néhányan már akkor is aktívak, ha a napi átlaghő 7 °C felé emelkedik több egymást követő napon.
Ez azt jelenti, hogy a tél sem jelent teljes biztonságot, ha a hőmérséklet ideiglenesen emelkedik, mivel a kullancsok nem hibernálnak valódi módon, csak alacsony energiafelhasználású nyugalmi állapotba kerülnek – és egy enyhébb nap elegendő lehet az aktivitáshoz.
Mit tehetünk, hogy csökkentsük a kullancsokkal való találkozás és a betegségek kockázatát?
- Megfelelő ruházat viselése: hosszú ujjú felső, hosszú nadrág, zárt cipő és világos színű ruházat segíti a kullancsok korai észlelését.
- Rovarriasztók használata: DEET-tartalmú vagy más hatékony kullancsriasztó szerek a ruhán és a bőrön.
- A kert rendben tartása: a fű rendszeres nyírása, avar és sűrű aljnövényzet eltávolítása csökkenti a kullancsok élőhelyét.
- Test átvizsgálása: minden szabadtéri program után alaposan ellenőrizzük a testünket, különösen a nehezen látható területeket (pl. térdhajlat, hónalj, fej).
- Háziállataink védelme: kullancs elleni nyakörvek, spot-on kezelések vagy tabletták használata, és bundájuk gyakori átvizsgálása.
- Megfelelő kullancskiszedés: ha kullancsot találunk a bőrben, finom csipesz segítségével, egyenesen kihúzva távolítsuk el, majd a helyet fertőtlenítsük.
Mindezek a lépések nemcsak a tavaszi–nyári szezonban fontosak, hanem az év minden szakaszában, különösen azokban az időszakokban, amikor a hőmérséklet tartósan 5–7 °C fölé emelkedik – még télen is.
(C) Lyme Borreliosis Alapítvány
