Az élhetőbb élet reménye

  • 2021 március 30.
  • 44 megtekintés

Gréta betegségére csak hosszas nyomozás derített fényt.

Hogyan kapta meg a betegséget?

2019 nyarán kaptam el a Lyme borreliosist. Egy kertészetben dolgoztam, mellékállásban. Egészen biztosan egy kullancscsípés volt, amit nem vettem észre. Novemberben kezdődtek a tünetek. A teljes baloldalam lezsibbadt, ezt egy pánikroham kísérte. Bementem a sürgősségi osztályra, kaptam vérnyomáscsökkentőt, mert úgy diagnosztizáltak, hogy a magas vérnyomás miatt voltam ilyen rosszul, és nem találtak semmilyen komolyabb problémát.

Mikor jelentek meg ismét tünetek?

A zsibbadás megmaradt a bal lábamban, de mentem rendesen dolgozni, viszont három nappal később ismét rosszul lettem: elkezdtem zsibbadni, ájulás kerülgetett. A munkahelyi orvos vércukorszintet és vérnyomást mért, majd hazaküldött pihenni. Pár napot pihentem otthon, aztán tarkómerevség és csontig hatoló fájdalom jelentkezett a bordáimban, a térdeimben és a kézfejemen. Elmentem a háziorvosomhoz, elmeséltem a helyzetemet, vettek vért, de nem találtak semmit. Közben az állapotom egyre inkább romlott, nem tudtam dolgozni, folyamatosan fáradt voltam, rossz volt a hangulatom és ízületi fájdalmak kínoztak. Elmentem reumatológushoz, ő autoimmun betegségekre gyanakodott, így azt kezdték el vizsgálni, de az is zsákutcának bizonyult.

Ki diagnosztizálta végül a Lyme borreliosist?

Ilyen a beteg szerencséje: amikor elmenten a háziorvoshoz, éppen helyettesített egy másik orvos, amikor elmeséltem a panaszaimat, azt javasolta: menjek el a borrelia antitesteket kimutató Western blot tesztre, mert lehet Lyme-kór is a tünetek és a fájdalmak oka. Adtam ennek az ötletnek is esélyt, három hetet kellett várni az eredményre, ami aztán pozitív lett.

Hogyan valósult meg a terápia?

Sokan nincsenek tisztában a Lyme borreliosis kezelésével, az elején én is csak annyit tudtam, hogy infektológiai osztályra kell menni. Ott aztán azt mondták, hogy ez nem Lyme-kór, hanem autoimmun betegség. Párom édesanyja, aki kórházban dolgozik, mozgatott meg minden követ, hogy elkezdődhessen a valós terápia. A tíz napos infúziós kúrából hét napig kaptam az infúziót, de aztán kellett a hely másnak, így a maradék három napi adagot gyógyszerben kellett beszednem. Nem lettem sokkal jobban, egyedül a tarkómerevség szűnt meg. Aztán felkerestem egy pszichológust, mert ezt ajánlotta a kezelőorvos. A pszichológus megvizsgált, és azt mondta, nem pszichológiai problémáról van szó. Közben tejallergiás lettem és többféle életintoleranciám alakult ki, zsibbadtam, állandóan fáradt voltam, minden ízületem sajgott és pánikrohamaim voltak.

Mi hozott végül eredményt?

Háziorvosom felírt egy doxycyxlin-kúrát, és azt javasolta, próbáljam meg 40 napig szedni. De csak 30 napig sikerült, mert folyamatossá vált a reflux és a hányás. Három hétre javult az állapotom, de megint rosszabbul lettem. Végül megtaláltam Esztó Klára doktornőt, az első alkalommal elmondtam neki a történetemet, felírt egy 60 napos kúrát, ami után lényegesen jobban lettem. Aztán tavaly novemberben lejárt a második kúra, most pedig a harmadik előtt állok. A sok antibiotikum miatt viszont tönkrement a gyomrom, most éppen a gyomorproblémáktól szenvedek.

A sorstársaknak mit javasolna?

Az orvosok hozzáállása elszomorított, nem csak az állami, hanem a magánorvosoké is: többen neveztek hipochondernek, a magánorvosok közül, pedig csak Lyme-kórom van. Az a legfontosabb tanulság, hogy ne hagyják annyiban a keresést-kutatást. Amikor azt orvosok azt mondják, hogy nem áll fenn a betegség, igenis, addig kell menni, amíg ki nem zárják a betegséget. Mert ha egy Lyme borreliosisos beteg későn kap kezelést, óriási problémákkal kell szembenézni. Illetve az a másik tapasztalat, hogy az antibiotikumok segítenek igazán. A kúrák előírásait be kell tartani, speciális életvitelt kell folytatni, és tudom, hogy nagyon nehéz az antibiotikum kúrát elviselni, de egyelőre ez az egyetlen hatásos megoldás arra, hogy élhetőbb életet éljünk.

/A rovat szerkesztőjének megjegyzése: Mint ahogyan ebből a beszélgetésből is kiderül, nemcsak a betegek, hanem az orvos kollégák Lyme-kórral kapcsolatos ismeretanyagának bővítését is alapvető feladatunknak tartjuk, hogy betegeiket a helyes terápiás irányba tudják állítani./

Forrás: weborvos.hu