A nagy imitátor számos tünetet, betegséget produkál

  • 2020 december 01.
  • 43 megtekintés

A Lyme borreliosis felismerésének kezdeti lépéseinél sokat segíthet a megfelelő kérdőív.

A Lyme borreliosis felismerése azért is nehéz, mert rendkívül sokféle betegséget és tünetet tud produkálni – az első nagy imitátor egyébként a szifilisz volt. A két kórokozó rokonnak tekinthető, hiszen mindkettő a spirochaeták családjába tartozik – mondta a Weborvosnak dr. Kolbenheyer Erik belgyógyász-, gasztroenterológus-, családorvos-, foglalkozás-egészségügyi szakorvos, a hagyományos kínai orvoslás doktora. Hozzátette: a Lyme-kórt okozó borrelia baktérium egy okosabb kiadása ennek, de azt is tudni kell, nem beszélhetünk egységes törzsről, ugyanis nagyon sok alfaja van.

Közép-Európában négy-hatféle humánpatogén altörzsről tudunk, amelyek megbetegedést okozhatnak az embernél – éppen ez a sokféleség okozza a diagnosztikai nehézségeket is. Az altörzsek ugyanis más-más laborválaszt váltanak ki, néha azonban ki sem váltanak, illetve nem mutathatók ki. A különböző altörzsek mindegyikének van egy kis jellegzetessége attól függően, melyiknél mi dominál. Van, amelyik jobban „szereti” az ízületeket, a másik az idegrendszert – magyarázza dr. Kolbenheyer Erik.

Praxisában is mindenféle tünettel keresik fel a páciensek. Lyme-kór szempontjából kifejezetten gyanús számára, ha a beteg különböző egészségügyi tünetekkel éveken keresztül hánykolódik az ellátórendszerben.

Létezik egy, az orvosokat és betegeket is segítő kérdőív, amelyet a Lyme borreliosis-szal foglalkozó amerikai orvos, dr. Richard Horowitz dolgozott ki. A kérdéssort Horowitz-kérdőívnek hívják. Felsorolja a Lyme-kórnál leggyakrabban előforduló tüneteket, így kezdeti szűrőeszközként használható a kullancs által terjesztett rendellenesség kockázatának értékelésére. Pontszámokkal segíti a tájékozódást, ha ugyanis valakinek 45 vagy annál több pontja jön össze, akkor nagy eséllyel fertőzött lehet.

Amikor az ember elkezd keresni, kutatni, mert valamije fáj, vagy nem úgy működik, ahogy kellene, akkor megfogalmazni sem tudja, mi a baja, mert olyan összetett problémákkal küszködik, a tüneteknek olyan nagy a fluktuációja és a hullámzása, hogy egyik héten gasztroenterológiai problémája van, a másikon kardiológiai, a harmadikon reumatológiai. Ez a pácienscsoport legalább négy-ötféle szakmát keres fel segítséget remélve.

„Mivel mindig valamilyen konkrét diagnózist akarunk felállítani egy-egy szervrendszert érintően, nehéz helyzetben vagyunk, ugyanis a következő héten egy másik betegségre utaló tünettel jelentkezik a páciens. Emiatt nagyon nehezen áll össze a kép arról, hogy mi is a baja a betegnek” – vázolja Kolbenheyer doktor a diagnosztikai gondokat.

Azt is tapasztalja, hogy a bővülő információknak köszönhetően a páciensek egyre többet olvasnak a betegségről. Véleménye szerint kissé már „divattá is vált” a Lyme borreliosis: egyre nagyobb ismertséget kap az angol és a német szakirodalomban, és az utóbbi időben a hazaiban is.

„Van olyan páciens, aki azzal jön, hogy szerinte ő Lyme-beteg, van, aki hozza az elmúlt öt-hat év zárójelentéseit is. Ebből gondol az orvos arra, hogy az illető Lyme-beteg, és próbálja ezt valamilyen módon igazolni. De itt jön a nehezebb része! Néha ugyanis elmarad a laborigazolás, mert valamilyen technikai akadálya van, illetve minél krónikusabb a betegség, annál gyengébb immunválasszal találkozunk” – magyarázza. „Ilyen esetben előfordulhat, hogy már laborral sem tudjuk megerősíteni a fertőzés létét, csak a tünetekre tudunk hagyatkozni. Nagyon sokféle beteggel találkoztam, hiszen ezek a páciensek a hasi fájdalomtól kezdve az idegrendszeri tünetekig, ízületi panaszokig nagyon szerteágazó problémákkal jelentkeznek.”

Mi kelti fel leginkább a gyanút, hogy Lyme-kórral áll szemben az orvos? A vándorló ízületi fájdalom mindig gyanús, de ugyanígy a furcsa idegrendszeri tünetek, bizarr neuropszichiátriai kórképek is felkelthetik az orvos gyanakvását. A központi idegrendszer érintettségével lényegében bármilyen neurológiai és pszichiátriai tünetet tud okozni a Lyme borreliosis.

Forrás: weborvos.hu